Részegen legyilkolta az embereit, vezeklésként keresztes hadjáratot vezetett a dán király
2017. január 19. 14:21
A 8. század végén keresztény kolostorok kifosztásával kezdődött, néhány évszázaddal később ehhez képest valószerűtlen befejezéssel végződött a viking kor: az egykor pogány északi harcosok csatlakoztak a keresztes hadakhoz, hogy a kereszténységért harcoljanak.
Korábban
Átalakuló Skandinávia
A viking kor nem csak az északi harcosok által kifosztott és elfoglalt területeken, hanem magában Skandináviában is változásokat hozott. Mint John Haywood, egy, a vikingekről szóló új, Northmen: The Viking Saga AD 793-1241 címmel megjelent könyv szerzője kifejtette, skandináv szempontból a viking kor az európai „mainstreamhez” való felzárkózást jelentette – olvasható a History portál cikkében.
Míg a vikingek bejárták a világot, a világot, vagyis az otthontól távol megismert eszméket, kultúrát is elhozták Skandináviába. A legfontosabb ezek közül természetesen a kereszténység volt, amely teljesen megváltoztatta Skandináviát – fogalmazott a kutató. Az új hittel együtt érkezett a római és egyházi jog, a latin írás és irodalom, valamint a keresztény művészet is – mindez néhány évtized alatt megváltoztatta a skandináv kultúrát.
Az északi királyokat különösen vonzotta az új hit, mivel hozzájárult ahhoz, hogy megerősítse uralkodói pozíciójukat. A gondolatot, amely szerint hatalmuk Istentől származik, érthető módon nagy vonzerőt jelentett számukra. A királyoknak az is kapóra jött, hogy a kereszténység felvétele a papi réteg megszületését is magával hozta, csökkentve ezzel az addig az ehhez hasonló funkciót ellátó helyi főnökök hatalmát.
1095-re, az első keresztes hadjárat II. Orbán pápa által történő meghirdetése idejére már az északi területek népességének jelentős része áttért a keresztény hitre. Az egyházfő kijelentette (a tudósok vitatják, hogy valóban tett-e ilyen kijelentést): azok, akik csatlakoznak a Szentföld felszabadítására induló hadakhoz, feloldozást nyernek minden bűnük alól. A vallási buzgalom által hajtott vikingek is a nagyjából 100 ezer, Jeruzsálem felé induló keresztes között voltak.
A „szent harcosokat”, miután 1099-ben elfoglalták Jeruzsálemet, arra ösztönözték, hogy forduljanak szembe a kereszténység többi ellenségével, így például a mórokkal, a szlávokkal és a balti népekkel. Eközben a skandináv királyok az elsők között voltak, akik felfogták a keresztes hadjárat jelentőségét. I. (Jóságos) Erik dán király Jeruzsálem elfoglalása után mindössze három évvel az első keresztény király volt, aki zarándoklatra indult a Szentföldre, hogy így vezekeljen azért, mert részegen dühében megölte négy emberét. Úti célját végül nem érte el, mivel útközben megbetegedett, és Cipruson meghalt.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Hét borzongató horrorfilm, amit valós események ihlettek tegnap
- Egy idős hölgy látomása miatt helyezték át Sztálin holttestét tegnap
- Párhuzamosan játszott filmekben és a medencében is Bud Spencer tegnap
- A természetközeliség és az elegancia találkozott a Festeticsek balatoni birtokain tegnap
- Furcsa módon eltemetett „vámpírgyermek” sírjára bukkantak Visegrádon tegnap
- A kelták szerint szellemek és boszorkányok látogatnak a mi világunkba Halloween éjszakáján tegnap
- Egy bálteremben alakították ki Budapest első moziját tegnap
- Ellenezte a hadüzenetet, mégis Tisza Istvánt kiáltották ki az első világháború felelősének tegnap
