4000 éves tekintet a mozivásznon: film készült a bronzkori arcrekonstrukcióról

Az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja által gyártott, 19 perces dokumentumfilm egy 2003-ban, Balatonkeresztúr határában feltárt rejtélyes sír történetét göngyölíti fel. A film különlegessége, hogy a tudományos eredményeket személyes hangvételű archív felvételekkel ötvözi, amelyeket Gerber Dániel archeogenetikus rögzített a munkafolyamat során.

A film főszereplője egy 35–45 éves korában elhunyt nő, akinek sírja az M7-es autópálya építését megelőző leletmentés során került elő a Réti-dűlőben. A régészek „Jelenának” nevezték el – részben a feltárás napjának névnapja, részben a genetikai vizsgálatok során azonosított „J” anyai haplocsoport után.

A Jelena arcai bemutatja, hogyan lépett túl a tudomány a hagyományos csontvizsgálatokon. A kutatócsoport – Kiss Viktória régész vezetésével – a legmodernebb archeogenetikai módszereket hívta segítségül. A DNS-elemzés nemcsak a származást tisztázta, hanem olyan, a csontokból nem kiolvasható jegyeket is, mint a bőr tónusa, a haj és a szem színe. Ezek az adatok elengedhetetlenek voltak ahhoz, hogy Kustár Ágnes elkészíthesse a hiteles, anatómiailag pontos szilikon rekonstrukciót.

A filmben megelevenedő Jelena a Kisapostag-kultúra tagja volt, amely a kora bronzkor (Kr. e. 2040–1890) egyik jelentős, ám máig sok titkot rejtő közössége volt a Dunántúlon. A feje mellett talált apró réz haj- vagy sapkadísz – amely a korszakban ritkaságnak számító presztízstárgy volt – arra utal, hogy a nő kiemelkedő társadalmi státuszt töltött be közösségében.

A filmszemlén bemutatott alkotás szomorú apropója, hogy Kustár Ágnes, a Természettudományi Múzeum antropológusa, a hazai arcrekonstrukció egyik legnagyobb szaktekintélye nem sokkal a munka befejezése után elhunyt. A film így kettős portrévá vált: egyszerre mutatja be a bronzkori asszonyt és a tudóst, aki „visszaadta az arcát”.

A 2000-es évek elején az M7-es autópálya építése soha nem látott méretű régészeti feltárásokat tett lehetővé a Balaton déli partján. A balatonkeresztúri ásatás során két sírcsoportban összesen 11 bronzkori egyén maradványait tárták fel. A Kisapostag-kultúra (kb. Kr. e. 2200–1900) népessége a régészeti adatok szerint gyakran hamvasztotta halottait, ezért a „Jelena” sírjához hasonló, jó állapotban megmaradt csontvázas temetkezések ritkának és különösen értékesnek számítanak a bioarcheológia számára.

Az anatómiai arcrekonstrukció (Geraszimov-módszer) során a koponyára az átlagos lágyszövet-vastagsági adatok alapján építik vissza az izmokat és a bőrt. Ezt a módszert ma már a kriminalisztikában és a régészetben is a DNS-vizsgálatokkal kombinálják (fenotipizálás), ami lehetővé teszi a pigmentáció (színvilág) pontos meghatározását, megszüntetve a korábbi művészi szubjektivitást.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

13. Rendi törekvések Magyarországon, a magyar rendek és a Habsburg udvar konfliktusai a 17–18. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A legenda szerint a tokaji aszút is a szegény fiatalokat gyámolító Lorántffy Zsuzsanna találta fel
• A hadiadó-emelés kompenzálásaként hozhatta létre a Szent István-rendet Mária Terézia
• Rákóczi nem kért a békefeltételekből, beleegyezése nélkül tették le a kurucok a fegyvert
• Birtokaik és családjuk jövője is odavesztett a Wesselényi-összeesküvés halálra ítéltjeinek
• Világhírű tudóst is Magyarországra csábított Lorántffy Zsuzsanna
• A lakosság elkeseredettségére alapozta felkelését Bocskai István
• Vitáik miatt nyílt háborúba kezdett öccsével Rudolf király
• Bocskai István Habsburg-ellenes felkelése olyan sikeres lett, hogy hajdúi már Bécset fenyegették
• Valóban vadászbaleset áldozata lett Zrínyi Miklós?