Rejtélyes víz alatti településre bukkantak a görög partoknál

Miután 2014-ben az Égei-tengerben felfedezték a település nyomaira utaló leleteket, a Genfi Egyetem kutatói 2015 júliusában tértek vissza a helyszínre, hogy részletes vizsgálatnak vessék alá a területen talált tárgyakat. Az ún. Svájci Régészeti Iskola, valamint a görög kulturális minisztérium által felügyelt projekt során a kutatók a világ legnagyobb napelemmel működő hajója, a TerraSubmersa (PlanetSolar) segítségét is igénybe vették.

A kutatók a mintegy tíz futballpálya nagyságú területen felfedezett romok között számos épületre is rábukkantak. Az ovális vagy kör alakú építmények ugyanabban a stílusban épültek, mint azok az épületek, amelyek a bronzkori görögországi civilizációk lakosai készítettek. A régészek a romok között legalább három, Görögország más részein ismeretlen patkóalakú épületet is találtak a városfalnál, amelyekről feltételezik, hogy masszív, védelmi célból épített tornyok lehettek. Amint a feltárást vezető régész, Julien Beck, a Genfi Egyetem professzora elmondta a Spero News hírportálnak, a felfedezés jelentőségét a település méretei mellett az adja, hogy a kutatók hasonló falakat csak nagyon ritkán találnak.

A régészek emellett kikövezett felületeket is találtak, amelyekről feltételezik, hogy egy utca maradványai lehetnek, de kő- és agyageszközöket is feltártak az öbölben. Többek között a helladikus kultúra (i. e. 3200-i. e. 2050) idejére datálható obszidián kardokat is felfedeztek. A kutatók összesen több mint hatezer, víz alatti településsel kapcsolatba hozható tárgyat találtak a part mentén, amelyek – Beck szavaival élve – valóságos „régészeti paradicsommá” teszik a feltárási területet.

Bár a szakértők szerint a bronzkori görögországi gazdaság tekintetében az agrárjelleg dominált, a leletek alapján megállapítható, hogy a területen ebben az időszakban a kohászat, valamint a bányászat is fejlődésnek indult. Úgy tűnik, egyfajta piacgazdaság épült ki a Peloponnészoszi-félsziget part menti területei mentén, és a kutatók feltételezése szerint a nemrég feltárt települést azért védhették olyan komoly erőkkel, mivel komoly mennyiségű kereskedelmi árut tárolhattak a városban.   

Bár a település korabeli jelentőségét egyelőre nehéz lenne meghatározni, Beck máris a Návplió közelében felfedezett Lernához hasonlította a várost. A Héraklész legendájában is felbukkanó Lerna az ott feltárt kerámiáknak és épületeknek köszönhetően hosszú ideig referenciapontként szolgált a kutatók számára. Beck és kollégái nem mernek találgatásokba bocsátkozni a város elsüllyedésének okaival kapcsolatban, de a tengerszint megemelkedése, valamint a tektonikai lemezek elcsúszása is az okok között szerepelhet.

Sokakban felmerülhet, hogy esetleg Atlantisz városát találták meg a kutatók, amely Platón szerint i. e. 9600 körül süllyedt a tenger fenekére, és a nyugati filozófusok és történetírók mintegy 2400 éve próbálnak a nyomára bukkanni, valószínű azonban, hogy továbbra sem a rejtélyes civilizáció maradványait fedezték fel. Bár a tudósok a 19. század óta igyekeznek létező történelmi helyszínekkel – többek között az. i. e. 1600-ban egy vulkánkitörésben elpusztult Santorinivel – összefüggésbe hozni Atlantiszt, egyelőre nem sikerült a nyomára akadni. 

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére