Ponyvákba ugrottak a tetőről a Párisi Áruház tűzvészéből menekülő emberek

Az áruház 1957-ben, Divatcsarnok néven nyitott ki újra (Fortepan / Bauer Sándor)

A Kerepesi (ma ezen a szakaszon Rákóczi) út és a Klauzál utca sarkán álló hatalmas sarokházat 1892-ben építették, s a pincétől a második emeletig Goldberger Sámuel Gottlieb óbudai textilgyáros vette bérbe, de az épületben magánlakások is voltak.

A fellengzősen Párisi Áruházra keresztelt üzlet hatalmas szatócsbolthoz, bazárhoz hasonlított: papírárú mellett ugyanúgy lehetett vásárolni textilt, edényt, szerszámot, vasárut, ágyat, pipereszert vagy órát is.

Goldberger üzleti filozófiája egyszerű volt: sok kicsi sokra megy – azaz áruit nagy tömegben olcsón vette, majd néhány fillér haszonnal adta tovább. A vevőcsalogatást szolgálták a gyakori árleszállítási akciók, és az is, hogy Goldberger számtalan árucikket kerek árral kínált.

A szűk helyen szinte minden áruval volt tele a mennyezetig érő polcokon, a segédek csak létrák segítségével boldogultak. A kiszolgálás példás volt, a mindig szolgálatkész személyzet a leglehetetlenebb kívánságot is igyekezett teljesíteni, így az áruház néhány hónap leforgása alatt népszerű lett a fővárosi közönség körében.

Goldberger a sikeren felbuzdulva kibérelte a szomszédos házak egy részét is, azok falát áttörte és ott is boltot rendezett be, a vásár még az üvegtetővel ellátott udvaron is folyt. A századfordulóra bevezették a csomagküldő szolgálatot, hogy valamelyest csökkentsék az eladókra nehezedő nyomást, de az akció még tovább lendítette a forgalmat.

A biztonságot azonban elhanyagolták, így következhetett be a katasztrófa. 1903. augusztus 24-én este hét órakor a kirakat kivilágítására szolgáló készülék bekapcsolásakor rövidzárlat keletkezett és tűz támadt. A lángba borult üzletben mintegy 150 alkalmazott volt, akik még ki tudtak menekülni az utcára, bár néhányan égési sebeket szenvedtek.

Zsúfolásig árukkal, 1957 (kép forrása: Fortepan / Bauer Sándor)

Szerencse volt a szerencsétlenségben, hogy az épületben lakók többsége nyaralt vagy távol volt. Az emeleteken így is több tucatnyian rekedtek, s mire ők menekülni próbáltak volna, a tűz már elállta az egyetlen, alig két méter széles lefelé vezető utat.

Az emberek egyre feljebb és feljebb szorultak, de végül már a tető is égett a fejük fölött, és a tűz lefelé is terjedni kezdett. Ők végül a harmadik és negyedik emeletről a tűzoltók által tartott ponyvákba ugráltak le (ilyen jellegű mentőakciót Magyarországon először hajtottak végre), de többen elvétették az ugrást és halálra zúzták magukat a kövezeten – köztük volt az egyik tulajdonos, Goldberger Henrik felesége is. A mentést nehezítette a gyorsan összegyűlt hatalmas tömeg és az is, hogy a tűzoltóság még soha nem oltott áruházi tüzet.

A tűzvész 12 halálos áldozatot követelt, közülük csak egy volt az áruház alkalmazottja, a többiek a ház lakói közül kerültek ki. A Rókus Kórházba szállított sebesülteket másnap maga I. Ferenc József király is meglátogatta, s 5300 koronát küldött a hozzátartozóknak, akiknek a javára gyűjtés is indult.

Goldberger hamar talpra állt, s jóllehet a szerencsétlenségben az árukészlet nagy része megsemmisült, az áruházat az Andrássy út 39. szám alatt, a korábbi Terézvárosi Kaszinó épületében keltette új életre.

Az 1911. március 3-i megnyitás szenzáció volt, a Népszava például így lelkendezett Budapest első világvárosi áruházáról: „A monumentális palota úgy díszlik az Andrássy út elején a többi épület sorában, mint egy büszke dáma nyakán az ékszer.” Ebben a szecessziós stílusú épületben alkalmazták először a Rákóczi úti áruház leégése után kidolgozott szigorú tűzvédelmi szabályokat.

Az épület viszonylag épségben vészelte át Budapest ostromát, ezután államosították, de egy évtizedig csak könyvraktárnak használták. 1957-ban nyitották meg újra Divatcsarnok néven és 1967-ben nyilvánították műemlékké.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód

• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
• Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
• A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
• Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
• Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
• Kilincs a túloldalon
• Az én 89-em
• Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?