Ponyvákba ugrottak a tetőről a Párisi Áruház tűzvészéből menekülő emberek
2023. augusztus 24. 19:05 MTI
120 éve, 1903. augusztus 24-én tűz pusztította el a budapesti Párisi Áruházat, a magyar kereskedelem egyik legsúlyosabb katasztrófájában tizenkét ember lelte halálát. A lángba borult üzletben mintegy 150 alkalmazott volt, akik még ki tudtak menekülni az utcára, bár néhányan égési sebeket szenvedtek. Szerencse volt a szerencsétlenségben, hogy az épületben lakók többsége nyaralt vagy távol volt. Az emeleteken így is több tucatnyian rekedtek, s mire ők menekülni próbáltak volna, a tűz már elállta az egyetlen, alig két méter széles lefelé vezető utat.
Az áruház 1957-ben, Divatcsarnok néven nyitott ki újra (Fortepan / Bauer Sándor)
Korábban
A Kerepesi (ma ezen a szakaszon Rákóczi) út és a Klauzál utca sarkán álló hatalmas sarokházat 1892-ben építették, s a pincétől a második emeletig Goldberger Sámuel Gottlieb óbudai textilgyáros vette bérbe, de az épületben magánlakások is voltak.
A fellengzősen Párisi Áruházra keresztelt üzlet hatalmas szatócsbolthoz, bazárhoz hasonlított: papírárú mellett ugyanúgy lehetett vásárolni textilt, edényt, szerszámot, vasárut, ágyat, pipereszert vagy órát is.
Goldberger üzleti filozófiája egyszerű volt: sok kicsi sokra megy – azaz áruit nagy tömegben olcsón vette, majd néhány fillér haszonnal adta tovább. A vevőcsalogatást szolgálták a gyakori árleszállítási akciók, és az is, hogy Goldberger számtalan árucikket kerek árral kínált.
A szűk helyen szinte minden áruval volt tele a mennyezetig érő polcokon, a segédek csak létrák segítségével boldogultak. A kiszolgálás példás volt, a mindig szolgálatkész személyzet a leglehetetlenebb kívánságot is igyekezett teljesíteni, így az áruház néhány hónap leforgása alatt népszerű lett a fővárosi közönség körében.
Goldberger a sikeren felbuzdulva kibérelte a szomszédos házak egy részét is, azok falát áttörte és ott is boltot rendezett be, a vásár még az üvegtetővel ellátott udvaron is folyt. A századfordulóra bevezették a csomagküldő szolgálatot, hogy valamelyest csökkentsék az eladókra nehezedő nyomást, de az akció még tovább lendítette a forgalmat.
A biztonságot azonban elhanyagolták, így következhetett be a katasztrófa. 1903. augusztus 24-én este hét órakor a kirakat kivilágítására szolgáló készülék bekapcsolásakor rövidzárlat keletkezett és tűz támadt. A lángba borult üzletben mintegy 150 alkalmazott volt, akik még ki tudtak menekülni az utcára, bár néhányan égési sebeket szenvedtek.
Zsúfolásig árukkal, 1957 (kép forrása: Fortepan / Bauer Sándor)
Szerencse volt a szerencsétlenségben, hogy az épületben lakók többsége nyaralt vagy távol volt. Az emeleteken így is több tucatnyian rekedtek, s mire ők menekülni próbáltak volna, a tűz már elállta az egyetlen, alig két méter széles lefelé vezető utat.
Az emberek egyre feljebb és feljebb szorultak, de végül már a tető is égett a fejük fölött, és a tűz lefelé is terjedni kezdett. Ők végül a harmadik és negyedik emeletről a tűzoltók által tartott ponyvákba ugráltak le (ilyen jellegű mentőakciót Magyarországon először hajtottak végre), de többen elvétették az ugrást és halálra zúzták magukat a kövezeten – köztük volt az egyik tulajdonos, Goldberger Henrik felesége is. A mentést nehezítette a gyorsan összegyűlt hatalmas tömeg és az is, hogy a tűzoltóság még soha nem oltott áruházi tüzet.
A tűzvész 12 halálos áldozatot követelt, közülük csak egy volt az áruház alkalmazottja, a többiek a ház lakói közül kerültek ki. A Rókus Kórházba szállított sebesülteket másnap maga I. Ferenc József király is meglátogatta, s 5300 koronát küldött a hozzátartozóknak, akiknek a javára gyűjtés is indult.
Goldberger hamar talpra állt, s jóllehet a szerencsétlenségben az árukészlet nagy része megsemmisült, az áruházat az Andrássy út 39. szám alatt, a korábbi Terézvárosi Kaszinó épületében keltette új életre.
Az 1911. március 3-i megnyitás szenzáció volt, a Népszava például így lelkendezett Budapest első világvárosi áruházáról: „A monumentális palota úgy díszlik az Andrássy út elején a többi épület sorában, mint egy büszke dáma nyakán az ékszer.” Ebben a szecessziós stílusú épületben alkalmazták először a Rákóczi úti áruház leégése után kidolgozott szigorú tűzvédelmi szabályokat.
Az épület viszonylag épségben vészelte át Budapest ostromát, ezután államosították, de egy évtizedig csak könyvraktárnak használták. 1957-ban nyitották meg újra Divatcsarnok néven és 1967-ben nyilvánították műemlékké.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély tegnap
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat tegnap
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke tegnap