Pontosan meghatározták, honnan indult Kolumbusz az Újvilágba

A szakemberek régóta sejtették, hogy a délnyugat-spanyolországi Palos de la Frontera ma már nem látható kikötője - ahol egykoron hajógyár is működött és a La Fontanilla nevű forrás állt - valahol a helyiek által "teknőnek" (vaguada) nevezett területen lehetett, de egészen mostanáig nem találtak fizikai bizonyítékot a létezésére.

Először 1908-ban az argentin Enrique Martinez Ituno, spanyol konzul vetette fel, hogy meg kellene keresni a kikötő pontos helyét és helyre kellene állítani. 1992-ben régészeknek közvetett bizonyítékok segítségével sikerült leszűkíteniük a helyet, ám csak 24 év elteltével tudta Juan Manuel Campos régészprofesszor igazolni a sejtést.

Ebben a területen talált nagyszámú kézműves termék kulcsfontosságúnak bizonyult, de talán ennél is fontosabb volt az a zátony, amely - ismerve a történelmi forrásokat - segített meghatározni a kikötő fekvését, mondta el a Huelvai Egyetem kutatója. A hírek szerint a feltárási munkálatok hónapokon át fognak tartani, majd a több ezerre rúgó leletanyagot laboratóriumi körülmények között vizsgálják meg.

Kolumbusz három hajója, a Santa Maria, a Nina és a Pinta 1492. augusztus 3-án futott ki Palos kikötőjéből, majd a Kanári-szigetekről indultak nyugat felé. Huszonkilenc napig hajóztak anélkül, hogy szárazföldet láttak volna; az itáliai felfedező úgy próbálta a lelket tartani a csüggedt legénységben, hogy második hajónaplót is vezetett, amelybe kevesebbet írt be a valóban megtett távolságnál.

1492. október 12-én aztán a Nina fedélzetéről egy matróz szárazföldet pillantott meg. Kolumbusz ezt már Indiának vélte, a valóságban azonban a Bahamák egyik szigetén értek partot, amelyet lakói Guanahaninak neveztek, a spanyolok pedig a San Salvador nevet adták neki. A kis expedíció még érintette Kuba és Hispaniola partjait, majd egy vihar miatt visszafordult, és Lisszabonban kötött ki.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai