Politikai üzenetek, divat és sütemény: fotókon az 1945 utáni kirakattörténelem
2020. november 17. 16:58 Múlt-kor
A kirakatnak furcsa helyzete van: egyrészt az üzlet belső terének a része, de a külvilágra, az utcára néz, a járókelőkkel „beszélget”. Ez a kettősség szabja meg funkcióit is. A Fortepan fotóiból készült válogatásunk arról mesél, miként vette be a politika a kirakatokat és hogyan csábították vásárlásra a vevőket a szocialista üzletek.
Korábban
A kirakat története a kirakodó vásárokig nyúlik vissza, maga a kifejezés is innen ered. Az első modern kirakatok Angliában csábították vásárlásra a járókelőket, Magyarországon a 19. század közepére, végére terjedtek el.
A kirakatok olykor a politikai propaganda felületeivé is váltak. Az ötvenes években egy húsbolt a személyi kultusz gyakorlásában odáig jutott, hogy egy zsírból megformált Rákosi Mátyás fejet állított kínált portékái közé, amit éjszakára meg is világított, azonban a lámpák fényének melegétől a zsírfej olvadni kezdett. A legenda szerint a húsboltot másnap már az új boltvezető nyitotta ki.
A szocialista gazdaságban vizsgálták a fogyasztók „kirakatorientáltságát”, sőt, kirakatversenyeket is rendeztek. A szakmai, esztétikai vélemények azonban nem voltak egyöntetűen pozitívak, a kritikusok sérelmezték a városszerte látható, divattrendekre érzéketlen, zsúfolt vitrineket.
Az 1970-1980-as évek sajtójában főleg a belváros impozáns épületeinek aljában fájlalták a városképet csúfító, rendezetlen, sivár és piszkos portálokat. Ezek felújítása az államosított épületek esetében az Ingatlankezelő Vállalat reszortja lett volna, ám anyagi források híján inkább a lakások felújítására költöttek, ha volt miből. Az IKV többnyire megvárta, míg az üzletek utcai frontja annyira rossz állapotba került, hogy azt a bérlő – vásárlóinak megtartása érdekében – maga legyen kénytelen felújítani.
A rendszerváltás után a tulajdonviszonyok átalakulásával és a piacgazdaságra való átállással teljesen új helyzetbe kerültek a kiskereskedelmi üzletek. Hogy szebbek lettek-e a kirakatok, azt mindenki maga eldöntheti, ha tesz egy kisebb sétát a belvárosban.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
- Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
- A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
- Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
- Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
- Kilincs a túloldalon
- Az én 89-em
- Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?
- Ferenc Józsefet is elkápráztatta a Lumière testvérek mozgóképelőadása tegnap
- Manstein tábornok terve vitte sikerre a Franciaország elleni német hadjáratot tegnap
- Sokáig tagadta a maffia létét az Egyesült Államokban az FBI legendás vezére tegnap
- Együttműködésről állapodott meg a Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Batthyány Alapítvány tegnap
- A Rubik-kocka lesz a pécsi Zsolnay Fényvesztivál versenyének fő témája tegnap
- Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye is megtekinthető a PIM kiállításán tegnap
- Végrendeletében tiltotta meg Fred Astaire, hogy életéről film készüljön tegnap
- Versenyt futottak a nagyhatalmak a német tudósokért a 2. világháború után tegnap