Pokoli kínokat okozott az első, „humánusnak” szánt villamosszékes kivégzés

Bár az élettársát fejszével meggyilkoló Kemmler az első, 17 másodperces kísérlet után eszméletét vesztette, még életben volt. A generátort újratöltötték. A második, 2000 voltos áramütés már halálos volt. Az elítélt bőre alatt található véredények szétrobbantak, teste pedig lángra kapott. A kivégzőteremben égett hús szaga terjengett. Az elviselhetetlen szagban többen is hányingerrel küszködve próbálták elhagyni a termet. Bár a villamosszék alkalmazásával egy addigiaknál humánusabb kivégzési módszert kívántak bevezetni, Kemmler 1890. augusztus 6-án óriási kínok között lehelte ki a lelkét.

A villamosszékben történő kivégzést Dr. Alfred P. Southwick fogorvos javasolta 1881-ben, miután szemtanúja volt, hogyan ütött agyon az áram egy erősen ittas idős urat anélkül, hogy szenvedett volna. New York kormányzata 1886-ban állította fel azt a bizottságot, amely a kíméletesnek szánt kivégzési formát volt hivatott kidolgozni. A testület tagjai hároméves munkájuk során számos kivégzési módszert vettek számításba. Az élve megnyúzást és az élve eltemetést hamar elvetették, de a guillotine sokáig versenyben maradt.

Végül a villamosszék győzött, amelynek megtervezésével a világhírű tudós, Thomas Edison munkatársát, Harold P. Brownt bízták meg. Az egyenáramot preferáló Edison ekkoriban vívta az „áramok háborúját” George Westinghouse-zal (valamint Nikola Teslával), aki a váltóáramra esküdött. Mivel Edison nem szerette volna, ha az ő nevével kötik össze a kivégzőeszközt, munkatársa a villamosszék kifejlesztésénél váltóáramot használt. Westinghouse ezután már hiába fogadta fel a legjobb ügyvédet Kellner védelmére, a halálos szerkezetet mindenki vele kapcsolta össze. A feltaláló-vállalkozó a kivégzés után csak annyit jegyzett meg: „Ennél még a fejsze is jobb lett volna!”

A kudarc ellenére a villamosszéket hamarosan húsz amerikai államban vezették be, és egy ideig a legelterjedtebb kivégzési formának számított az Egyesült Államokban. Az 1980-as évek elejétől felváltotta a gázkamra és a méreginjekció, mára csak néhány államban választhatják az elítéltek. Ma már csupán Alabama, Florida, Dél-Karolina, Kentucky és Virginia állam büntetés-végrehajtási intézményeiben van jelen.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

rendszerváltás

• Tanácstalanul nézték a határőrök a vasfüggönyt megbontó páneurópai pikniket
• Nagy Imréék újratemetésén egy korszak szállt koporsóba, és közben egy új virradt
• A harmadik Magyar Köztársaság legnagyobb válságával fenyegetett a taxisblokád
• A tragikus hirtelenséggel elhunyt Csengey Dénes emlékét idézik fel Pakson
• Elhunyt Ion Caramitru román színész, az 1989-es forradalom egyik meghatározó arca
• Egy új korszak kihívásai: a rendszerváltás menekülthullámai Magyarországon
• Népszavazás helyett kormányfői megegyezés döntött Csehszlovákia megszűnéséről
• Nem tudott mit kezdeni a rendőrség a taxisblokáddal
• Hosszú út vezetett a halálbüntetés általános tiltásához Magyarországon