2024. tél: Szoknyával a politikában
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Példamutató módon gondoskodott a falusi gyermekekről Apponyi Franciska

2025. február 1. 17:06 Múlt-kor, ArchívNet

„Kedves sportesemény előtt áll Zebegény közönsége. Háromszáz fiú és leányka részvételével sportünnepet rendez a Virág Egylet [...]. Az ünnepet olimpiai felvonulás nyitja meg és fáklyás staféta fejezi be. Az olimpiai tüzet a Virágnyaralókból kiindulva a Zebegényt körülvevő hegyek szerpentinjein át hozzák vissza a staféták a játszótérre. A rendező egyesület elnöke, Károlyi Lászlóné grófné meghívta a »gyermekolimpiászra« a magyar olimpiai bajnokokat, akik megjelenésükkel felejthetetlen emlékről gondoskodnak az ünnepre nagy lelkesedéssel készülődő gyermeksereg részére.” – hívta fel a figyelmet a jeles eseményre a Budapesti Hírlap 1936. augusztus 27-i száma.

Zebegény
Zebegény, Ország út (Fortepan / Zagyva Tiborné)

Völgyesi Zoltán: Virágegylet, Virágnyaralók, gyermekolimpia – gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska zebegényi „alkotásai” című tanulmánya az ArchívNet internetes folyóirat 24. évfolyamának 1. számában jelent meg, és az alábbi linkre kattintva teljes egészében olvasható.

Gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska (18791958) a jótékonykodásban és a szociális gondoskodásban élen járó arisztokrata hölgyek kiemelkedő képviselője volt. Neves arisztokrata családba született, s fiatalon, 18 évesen ment férjhez az ugyancsak tekintélyes famíliából származó, nála húsz évvel idősebb Károlyi Lászlóhoz (18591936), a fóti uradalom jómódú birtokosához. Mindkét családban presztízse volt a közjó szolgálatának, a jótékonykodásnak és a közcélú intézmények létrehozásának, és ez befolyásolta a grófnő gondolkodását.

A Károlyi-családba bekerülve különösen anyósa, Kornis Klarissza bárónő (18341906) volt rá nagy hatással, aki kitűnt a gyermekvédelemben, az intézményalapításban és -vezetésben: elnöke volt előbb a Pesti Első Bölcsőde Egyesületnek, majd a Budapesti Országos Első Gyermekmenedékhely Egyesületnek, mely az elhagyott gyermekeket karolta fel.

Apponyi Franciska hamar Klarissza útjára lépett, ezt az is jelzi, hogy a bárónő halála után, 1907-ben őt választották meg a „gyermekmentő” egyesület elnökének. Aktív szerepet vállalt a gyermekvédő mozgalomban és a különféle jótékonysági akciókban, 1912 májusában például fővárosi virágünnepet szervezett az árva, elhagyott és szegénysorsú gyermekek támogatására.

Az első világháború alatt Apponyi Franciska mintaértékű lokális szociális ellátó-rendszert épített ki Fóton, amiért IV. Károly király 1917-ben I. osztályú Erzsébet-rendet, 1918-ben II. osztályú polgári hadi érdemkeresztet adományozott számára. Példás tevékenységet fejtett ki az anya- és csecsemővédelem téren, megalakította a Stefánia Szövetség újpesti szervezetét (Újpesti Stefánia Szövetség Anyák és Csecsemők Védelmére), Fóton pedig csecsemőotthont működtetett, s létrehozta a fóti szegények számára az ország első ingyenes egészségügyi ellátó rendszerét, díjmentes orvossal és gyógyszer-ellátással.

Az 1920-as évek elején férjével százágyas csecsemőkórházat alapítottak Újpesten Concordia néven, továbbá nagyszabású lakóház-építési akciót indítottak Fóton, s nemzetközi adománygyűjtés segítségével közel hatvan hajléktalant, főként hadiözvegyeket, hadirokkantakat juttattak megfelelő otthonhoz az 1920-as évek végéig, miközben kiépült egy új településrész, Fótújfalu.

A grófnő életében új szakasz kezdődött, amikor az 1920-as évek végén Zebegénybe költözött. Egy kirándulás során tetszett meg neki a környék, a hegyektől körülvett csendes falu a Duna-parttal, s már 1925-ben megvett egy falusi házat nyaralónak. A település már a századfordulótól kedvelt nyaralóhelye volt a fővárosi középosztálynak. A táj szépsége vonzotta a festőket is: 1924-től itt alkotott Szőnyi István, majd követte őt a körét képező művészkolónia is.

A grófnő szívesen evezett a Dunán, kedvelte a helyet a Börzsöny hegyeire és erdeire nyíló kilátással, s a következő években egyre több időt töltött a településen, mígnem végleg ide költözött. Döntésében a táj vonzása mellett egyéb, magánéleti motivációk is szerepet játszottak. Később újabb házakat vásárolt, amelyeket átalakíttatott. Fürdőszobát, a tetőtérben hálószobát alakított ki, és nyáron rokonokat, főként rokon gyerekeket hívott vendégségbe.

Itt töltötte a nyarakat az 1930-as évek első felében a grófnő két kisunokája, Semsey Zsuzsa (Suzy) és Semsey Tamás (Károlyi Klára és Semsey Andor 1925-ben és 1926-ban született gyerekei), valamint Apponyi Gyula két nagyobb lánya, akiket az apa 1924-ben bekövetkezett halála után az Apponyi-rokonság vett pártfogásába, az 1915-ben született Geraldine (Gery) – aki 1938 és 1939 között albán királyné volt , és az 1916-ban született Virginia, akinek Apponyi Franciska nemcsak nagynénje volt, hanem egyben gyámja is lett.

Völgyesi Zoltán: Virágegylet, Virágnyaralók, gyermekolimpia – gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska zebegényi „alkotásai” című tanulmánya az ArchívNet internetes folyóirat 24. évfolyamának 1. számában jelent meg, és az alábbi linkre kattintva teljes egészében olvasható.

 

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tél: Szoknyával a politikában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!