2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

 
Időszakra szeretnék keresni
Időpont:
Év:
Hónap:
Nap:
Keresési feltételek:
Hónap: február  •  Nap: 01
24 találat
[1]

1411. február 1.

A Német Lovagrend Torunban békét köt II. Ulászló lengyel királlyal és a litvánokkal

[2]

1453. február 1.

V. László Hunyadi Jánost Beszterce örökös grófja címmel ruházza fel

[3]

1465. február 1.

Meghal Szécsi Dénes esztergomi érsek

[4]

1691. február 1.

Meghal VIII. Sándor pápa

Pietro Vitto Ottoboni 1610. április 22-én született. Édesapja Velence egyik előkelő polgára volt, aki nem sajnálta a pénzt, hogy gyermeke a legjobb iskolákat végezze el. A pádovai egyetemem tudásával, szorgalmával kiemelkedett a hallgatók közül. Rómába VIII. Orbán pápasága idején került. 1652. február 19-én X. Ince Brescia püspökévé nevezte ki. 1689. augusztus 4-én választották pápává, de rövid, 15 hónapos működése alatt sokmindent nem tudott tenni. Szembeszállt XIV. Lajos a gallikán egyházat támogató törekvéseivel, támogatta Velencét az oszmánok elleni küzdeleben. Magyar szempontból fontos, hogy 1690-ben boldoggá avatta Árpád-házi Kingát, IV. Béla király szentéletű leányát.

[5]

1713. február 1.

Meghal II. Apafi Mihály, Erdély utolsó fejedelme

I. Apafi Mihály és Bornemissza Anna házasságából Gyulafehérvárott született 1676. október 13-án. Még apja életében 1681-ben fejedelemmé választották, amit a török is megerősített, de mivel a fejedelmi esküt az országgyűlésnek nem tette le, s a testület nem iktatta be tisztébe, ezért szuverenitása mindenkor részleges és támadható maradt. Apja halála után, 1690-től nagykorúságáig a Teleki Mihály vezette kormányzótanács gyámsága alatt névleg uralkodott. Helyzete nagykorúvá válásával sem változott. A török Porta 1690-ben végül is nem őt, hanem Thököly Imrét nevezte ki fejedelemmé. Thökölynek Erdélyből való kiszorulása után I. Lipót nem erősítette meg Apafi fejedelemségét, Erdély kormányzatát császári főkormányszék vette át. I. Lipót 1690-ben kiadta a Diploma Leopoldinumot, Erdély közjogi helyzetét szabályozó okiratot, amelynek értelmében Erdély a Habsburg Birodalom része lett és évi 50 000 forint adó fizetésére kötelezték. Azt is tartalmazta a Diploma, hogy II. Apafi nagykorúságáig a három nemzet tagjaiból kormányzót kell választani. Bécsben Erdélyi Udvari Kancelláriát állítottak fel. 1691-ben Bánffy Györgyöt nevezte ki a fogarasi országgyűlés kormányzónak, akit Bethlen Miklós kancellár, Apor István kincstárnok és Bethlen Gergely főgenerális segített a kancellária ügyeinek irányításában. Miután az udvar által tiltott házasságot kötött bethleni gróf Bethlen Katával, 1696-ban I. Lipót Bécsbe vitette, ahol hercegi rangot kapott, és kegydíjban részesült haláláig.

[6]

1848. február 1.

Széchenyi közzéteszi terveit a közlekedésről

Az 1847-ben kezdődött utolsó rendi országgyűlésen Széchenyi István nagyszabású tervet terjesztett elő a közlekedésről. A `Javaslat a magyar közlekedési ügy rendezéséről` 1848. február 1-jén jelent meg Pozsonyban. A Széchenyi eszméi alapján nagyrészt Kovács Lajos publicista (a márciusi forradalom után közlekedésügyi államtitkár) által megfogalmazott terv lényege az volt, hogy a megépítendő vasúthálózat teljesen Pest-Budára központosított fő vonalakból álljon és így tetszés szerint továbbfejleszthető legyen.

[7]

1851. február 1.

Meghal a Frankenstein `anyja`

Mary Wollstonecraft Shelley (leánykori nevén Mary Godwin) Londonban született 1797. augusztus 30-án. A nagy angol költő és szabadgondolkodó Percy Bysshe Shelley felesége volt. Első munkáinak egyike éppen Shelleyvel való szökésének történetét és az azt követő utazást beszélte el a The History of a Six Weeks Tour (Egy hathetes utazás története) című útleírásában. Világhírű íróvá a Frankenstein, vagy a modern Prometheus című tudományos-fantasztikus horror-regényével lett. A regény tulajdonképpen egy költői verseny eredménye: Byron is, Shelley is a XVIII. század végén divatossá vált gótikus, kísértetregényeket olvasott, s Byron indítványozta, hogy ki-ki írjon is egy hasonló munkát. Mary Shelley válasza a Frankenstein volt, amely azóta is bestseller. Későbbi regényei meg sem közelítették a Frankenstein sikerét. Közülük talán a The Last Man (Az utolsó ember) a legérdekesebb, amely az emberiség pusztulásának apokaliptikus látomását rajzolta meg. Költő-férje halála után, annak hagyatékát gondozta. Ő publikálta a Posztumusz költemények, illetve a Shelley költői munkái című gyűjteményes kiadásokat, azóta is forrásértékű jegyzetekkel ellátva. Londonban hunyt el.

[8]

1864. február 1.

Poroszország elfoglalja Schleswiget és Holsteint

A Német Szövetség és Dánia között másodszor is kitör a háború. A szövetséges porosz és osztrák csapatok bevonulnak Schleswigbe és Holsteinbe. Január 16-án, Poroszország és Ausztria ultimátumban szólította fel Dániát, hogy alkotmányát helyezze törvénye kívül, ellenkező esetben megszállják Schleswiget. Dánia visszautasította az ultimátumot. Bízott a többi európai ország segítségében, melyek azonban megtagadták a támogatást. A porosz csapatok vereséget szenvedtek Missundénál, április 18-án azonban elfoglalják a Sondenburg melletti düppeli sáncokat, a dán hadsereg megerősített állásait. Ez a győzelem eldönti a háborút és megerősíti Poroszország politikai helyzetét is. Április 25-én, Londonban nemzetközi konferencia ül össze, hogy Schleswig és Holstein kérdését megtárgyalja, de eredménytelen marad. Poroszország elfoglalja Alsen és Jütland szigeteket, hogy erősebb nyomást gyakorolhasson. Október 30-án megkötik a bécsi békét. Schleswiget, Holsteint és Lauenburgot Poroszország és Ausztria közös igazgatása alá helyezik.

[9]

1893. február 1.

Megnyitja kapuit világ első filmstúdiója

A világ első filmstúdióját az Egyesült Államokban, a New Jersey állambeli West Orange-ban létesítették. Miután Thomas A. Edison 1891-ben szabadalmaztatta a kinetoszkópot, `a mozgó tárgyak fényképeinek bemutatására` való készüléket, megkezdődhetett a filmek gyártása. Ehhez volt szükség filmstúdióra, amelyet egy faházból alakítottak ki és tetszés szerint lehetett forgatni a függőleges tengely körül. Így mindig a napsütés irányába állíthatták, s hogy a legnagyobb fényerővel folyjanak a felvételek, a stúdió tetejét egyszerűen felhajtották.

[10]

1901. február 1.

Megszületett Clark Gable, Oscar-díjas amerikai színész

Orvosnak készült, az Akron University levelező tagozatára járt. Tanulmányait félbeszakította, volt kifutófiú, olajmunkás, majd egy vándorszínész-társulattal bejárta az Egyesült Államokat. 1925-ben került Hollywoodba, ahol statisztaszerepet kapott Eric von Stroheim A víg özvegy című filmjében. Igazi filmkarrierje az 1930-as évek elején kezdődött el, és igen rövid idő alatt a legnépszerűbb mozihősök egyikévé vált. Ő lett az igazi amerikai férfi: bátor, hódító, érzelmes, igazságszerető, sármos, mindehhez játékát kevés fanyar szatirizáló kedv is jellemezte (Vörös por - 1932, Éjszakai repülés - 1933, A Bounty lázadói - 1935, A vadon szava - 1936). Az 1934-ben készült Ez történt egy éjszaka című filmben nyújtott alakításáért Oscar-díjat kapott. Színész és szerep ideális találkozása volt, amikor 1939-ben, népszerűségének tetőpontján Victor Fleming rendező rábízta Rhett Butler szerepét az Elfújta a szél című nagysikerű filmben. Miután felesége, Carole Lombard filmszínésznő 1942-ben repülőszerencsétlenség áldozata lett, Gable bevonult a légierőhöz, ahonnan a háború után őrnagyi rangban szerelt le. A Metro-Goldwyn-Mayer megújította a szerződését: deresedő hajjal változatlanul hódító figurákat személyesített meg a filmvásznon (Kaland - 1946, Parancsnoksági döntés - 1948, Át a széles Missourin - 1951, Mogambo - 1953, A magas ember - 1955, A nagy riport - 1958). Noha továbbra is bálványozták, a harmincas évek diadalmenetét már nem tudta megismételni. Utolsó filmje Arthur Miller Kallódó emberek című drámájából 1960-ban készült, közvetlenül a halála előtt. A John Huston rendezte filmben Gay Legland alakjában egy kicsit saját magának is emléket állított. Hollywood-ban érte a halál.

[11]

1918. február 1.

Felkelés tör ki a cattarói matrózok között

A Monarchia különböző nemzetiségeihez tartozó matrózok és katonák nem annyira nemzeti, mint inkább szociális jellegű forradalmi megmozdulása során békekötést, emberséges szociális körülményeket és bizalmi testület engedélyezését követelték. A lázadás gócpontja a Sankt Georg cirkáló volt. A matrózok háromnapos felkelését katonai erővel leverték. Négy matrózt halálra ítéltek, 800-at letartóztattak, 392 ellen eljárás indult.

[12]

1931. február 1.

Megszületett Borisz Jelcin

A szverdlovszki (ma: jekatyerinburgi) terület Butka nevű falujában paraszti családban született. Alsóbb iskoláinak befejezése után egy darabig építkezéseken dolgozott, majd elvégezte az uralszki Kirov Műszaki Főiskola építészeti karát. Diplomával a zsebében 1955-től végigjárta az építőipari hierarchia minden fokát. 1963-ban kinevezték a szverdlovszki építőipari kombinát élére. Harmincéves korában, 1961-ben belépett a szovjet kommunista pártba. 1968-ban a szverdlovszki területi pártbizottság osztályvezetője lett. 1976-tól ugyanitt volt első titkár, s ebben a minőségében 1984-ben tagja lett a szovjet Legfelsőbb Tanács Elnökségének. 1985-ben bekerült az SZKP Központi Bizottságának apparátusába. A Gorbacsov-csapat tagjaként karrierje meredeken ívelt felfelé. Kezdetben a Központi Bizottság építőipari osztályát vezette, majd 1985. július 1-jével KB-titkári teendőkkel bízták meg az akkori szovjet vezetőgarnitúrában fiatalnak számító (Gorbacsovval egykorú), agilis Jelcint. 1985. december 24-én az SZKP moszkvai városi bizottsága Viktor Grisin helyébe őt választotta meg fővárosi első titkárnak. Az SZKP 1986. februári XXVII. kongresszusát követően vált meg KB-titkári funkciójától, miközben póttagja lett a legszűkebb döntéshozó grémiumnak, a Politikai Bizottságnak.
A főváros élén rövid időn belül rendkívül népszerű lett az egyszerű emberek mindennapi gondjaival "életközelből" ismerkedő, a szervezetlenség, a korrupció és a kiváltságok ellen könyörtelen harcot hirdető moszkvai pártvezető. 1987 októberében önként lemondott PB-póttagságáról, november 11-én leváltották a moszkvai városi pártbizottság éléről, majd egy héttel később, november 18-án a Szovjetunió Állami Építési Bizottságának első elnökhelyettesévé nevezték ki. 1989 márciusában a moszkvai egyes számú választókörzetben elsöprő többséggel választották be az akkor létrehozott új típusú szovjet parlamentbe, a Népi Küldöttek Kongresszusába. 1990. július 12-én a XXVIII. kongresszuson kilépett az SZKP-ból, hogy pártkötöttségektől mentesen valósíthassa meg a bevezetendő gazdasági és politikai reformokkal kapcsolatos elképzeléseit, mint a legnagyobb szovjet tagköztársaság parlamentjének az elnöke. (1990. május 29-én választották meg.) Hatalma és befolyása még inkább kiteljesedett, amikor az 1991. június 12-i köztársasági elnökválasztáson a szavazatok 57,38 százalékával nyert. Az 1991. augusztusi puccs idején megmentette ugyan Gorbacsov államfői hatalmát, de tekintélyben igazából már a szovjet elnök fölé emelkedett. Elsőként hozott intézkedéseket az SZKP ellen, majd 1991 decemberében (a fehérorosz és az ukrán államfővel együtt) bejelentette a Szovjetunió kimúlását. Oroszlánrésze volt a Szovjetunió helyébe lépő Független Államok Közösségének létrehozásában, majd irányításában is.
Az 1993. szeptember végi-december eleji parlamentnélküli időszak alkalmat kínált Jelcinnek arra, hogy törvényesítse az erős elnöki intézményen alapuló hatalommegosztásnak azt a rendjét, amely "bebetonozza", elmozdíthatatlanná teszi az államfőt, s e tisztség viselőjének biztosítja a döntést a legfontosabb kérdésekben. Az 1993. december 12-i népszavazáson szentesített új orosz alkotmány a parlament helyett az elnököt ruházta fel a hatalmi jogkörök többségével. Elnöki hatalma attól kezdve megingathatatlan maradt, bár a csecsen válság, a gazdasági bajok sokat ártottak népszerűségének, és ellenfelei nem egyszer próbálták kibillenteni pozíciójából. Megnyerte az 1996-os elnökválasztást is úgy, hogy a második fordulóban több mint 13 százalékot "vert" a második helyezett kommunista Gennagyij Zjuganovra. 1987 után legalább három infarktuson esett át, utoljára a második elnökválasztási forduló előtt. Szívgyengeségéhez más egyéb bajok (krónikus középfül- és arcüreggyulladás, májzsugor, veseelégtelenség) is párosultak. Harmadik szívinfarktusa után, 1996 végén a moszkvai Kardiológiai Kutatóintézetben szívműtétet hajtottak végre rajta. 1997 elején újra munkába állt, de egészségi állapota végleg megrendült, munkáját sokszor kényszerült megszakítani kórházi kezelések miatt. 1999 augusztusában bizalmasát, Vlagyimir Putyint tette meg miniszterelnöknek, akit egyúttal utódjaként nevezett meg. 1999. december 31-én lemondott az államfői tisztségről.

[13]

1941. február 1.

Megszületett Gion Nándor író

A szenttamási születésű Gion 1963-ban végzett az Újvidéki Egyetem bölcsészkarának magyar szakán. 1963-1983 között tanított, ezután két évig az Újvidéki Színház igazgatója, 1985-től az újvidéki rádió újságírója, (fő)szerkesztője volt. 1960-tól jelentek meg írásai a Symposionban. Elsőként korosztály-problémát formált regénnyé Kétéltűek a barlangban címmel. Igazi írói erényévé a mesemondás a Testvérem, Joáb című regényében vált. Népszerűek ifjúsági regényei, amelyekben izgalmas történeteket adott elő meleg lírával és kedves humorral átszőve (Engem nem úgy hívnak, A kárókatonák még nem jöttek vissza, Sortűz egy fekete bivalyért). Tizennégy regénye közül a legsikeresebbek a szerbiai területen élő népek XX. századi sorsáról szólnak. Írásaiból megismerhető `az igazság keresésébe csaknem belerokkanó emberek`, a délvidéki emberek élete. Műveit több nyelvre fordították, néhány regényéből film, tévéjáték készült. 1979 és 1982 között a Vajdasági Magyar Íróegyesület elnöke volt. Az 1990-es évek elején Magyarországra települt. 2000-ben megkapta a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díjat, s tagja volt a Magyar Művészeti Akadémiának. A József Attila-díjat 1988- ban, a Márai Sándor-díjat 1998-ban vehette át. Szegeden hunyt el 2002. augusztus 27-én.

[14]

1945. február 1.

Megkezdi működését a Magyar Államrendőrség

A kommunista Péter Gábor vezetésével megkezdi működését a Magyar Államrendőrség Budapesti Főkapitányságának Politikai Rendészeti Osztálya (PRO), majd február 26-ától a Vidéki Főkapitányság Politikai Rendészeti Osztálya - Tömpe András vezetésével.

[15]

1946. február 1.

Tildy Zoltánt megválasztják a Magyar Köztársaság elnökévé

1945 nyarán az SZDP vetette fel elsőként a köztársasági államforma megteremtésének időszerűségét. Elvileg a javaslatot az MKP is magáévá tette. 1945 végén - 1946 elején a köztársaság gondolata kedvező visszhangra talált az ellenzéki PDP és MRP soriban. Az NPP is hivatalos támogató nyilatkozatot adott ki. Hosszas aggályoskodások és párton belüli viták után az FKgP is elfogadta a köztársaság eszméjét. 1945 decemberében Mindszenty József hercegprímás és a Katolikus Püspöki Kar az államforma feletti döntés elhalasztása mellett foglalt állást. E próbálkozások azonban hiábavalónak bizonyultak. A nemzetgyűlés 1946. január 31-én fogadta el a köztársaság megteremtéséről szóló törvényjavaslatot (1946:I. tc.). Február 1-jén Tildy Zoltánt közfelkiáltással megválasztották a Magyar Köztársaság elnökévé.

[16]

1949. február 1.

A Magyar Függetlenségi Népfrontba (MFN) tömörítették a még létező pártokat

Elnök Rákosi Mátyás, alelnök Dobi István és Erdei Ferenc, főtitkár Rajk László. Az MFN első kongresszusát 1949. március 15-én tartotta. A Népfrontban részt vevő pártok - az MDP javaslatára - egyúttal azt is elhatározták, hogy a legközelebbi országgyűlési választásokon, a `népi összefogás` eredményeként már közös programmal és közös listán indulnak. Minden megyében, városban és községben életre hívták a Népfront-bizottságokat, amelyekben néhány taggal a Nemzeti Paraszt Párt és a Kisgazdapárt, illetve a radikálisok is képviseltették magukat. Az MDP Központi Vezetősége 1949. április 2-i ülésén Rákosi újból hangsúlyozta: a választások célja a szövetséges pártok felszámolása, illetve e pártok likvidálása. Döntés született arról is, hogy a megválasztandó képviselők többsége a MDP tagjainak sorából kerüljön ki.

[17]

1951. február 1.

Hatályba lép a Munka Törvénykönyve

Így hatályukat vesztik az ágazati kollektív szerződések.

[18]

1958. február 1.

Az USA fellövi első mesterséges holdját, az Explorer-1-et

Az 1957 októberi szovjet űrsiker, a Szputnyik-1 útja után az amerikai közvélemény megkönnyebbüléssel vette tudomásul az amerikai műhold sikeres startját. A 15 centiméter átmérőjű, gömb alakú holdacska tömege mindössze 14 kg volt. Két adóval rendelkezett, amelyek jeleket sugároztak a Földre. A Földtől való távolsága 340 és 2900 kilométer között változott. Műszereit négy napelemtábla látta el energiával. Feladata a kozmikus sugárzás és a töltött részecskék áramának tanulmányozása volt. Segítségével fedezték fel a Föld sugárzási övezeteit. A mesterséges hold 1970 márciusának végéig keringett.

[19]

1961. február 1.

Meghal Csók Istán, a modern magyar plein-air festészet vezető alakja

Csók István Sáregresen született 1865. február 13-án. A művész nevéhez fűződött a posztimpresszionistákhoz közelálló színes dekorativitás kifejlesztése. A nagybányaiakhoz 1896-ban csatlakozott, 1903-ban Párizsba költözött, s ott festette nevezetes aktos kompozícióit. 1911-ben tért haza, s rögtön nagy állami aranyérmet nyert egy művével. Ekkor volt pályája csúcsán, sorra festette képeit, 1914-ben alkotásait gyűjteményes kiállításon mutatta be a Műcsarnokban. 1920-ban a Szinyei Társaság elnökévé választották. A háború után is folytatta sikeres működését. 1949-ben a Magyar Képzőművész és Iparművész Szövetség elnöke lett. Egyike volt azon kevés nem olasz művésznek, akinek önarcképét az Uffizi-képtár kitüntetésképpen gyűjteményében kifüggesztette. Műveinek döntő része a Magyar Nemzeti Galériában van. Budapesten galéria őzi a nevét.

[20]

1966. február 1.

Meghal Buster Keaton

Joseph Francis Keaton a Kansas állambeli Pickway-ben látta meg a napvilágot. Chaplin és Harold Lloyd mellett műfajteremtő komikusként vonult be a filmtörténetbe. Varietészínész szüleit és a színpadot hátrahagyva huszonkét évesen állt filmesnek. Már abban az évben elkészíthette első saját rövidfilmjét. Változó karaktereket elevenített meg a vásznon, az állandóságot nem kosztümben és gesztusokban, hanem jellegzetes rezzenéstelen arcával valósította meg. Karrierje A Generálisig (1926) ívelt, ezt a horribilis költségvetésű mozit követően, amely nem aratott kirobbanó szakmai sikert, kényszerült eladni saját stúdióját, s leszerződni az MGM-hez. Bár még az 1930-as években készült hangosfilmjei is sikeresek voltak, mind ritkábban állhatott kamera elé, s mind gyakrabban csupán epizódszerepeket osztottak rá. Kiváló kollégái még néha meghívták egy-egy fontos szerepre, azonban idős korában egy kandi kamera show-ban produkálta magát. Nem adatott meg számára a nagy visszatérés, hiába írt drámát, filmforgatókönyvet neki Samuel Beckett. A kaliforniai Woodland Hills-ben halt meg.

[21]

1971. február 1.

Életbe lép az új KRESZ

A motorizáció, mindenekelőtt a személy és teherautó-forgalomban beköszöntött nagy fellendülés, valamint a nemzetközi kereskedelmi- és személyforgalom, a turizmus szükségessé tette a nemzetközi közlekedési szabályokhoz igazodó forgalom szabályozás kialakítását. Ezt szolgálta az új KRESZ életbe lépése. Az autó- és motorvezetői jogosítvány megszerzéséhez az elméleti tárgyak között a KRESZ mellett ott szerepelt még, a nyugatinál sokkal szigorúbb módon, a járműismeret.

[22]

1976. február 1.

Meghal Heisenberg, Nobel-díjas német fizikus

Werner Karl Heisenberg Würzburg-ban született 1901. december 15-én. Nagy szerepe volt a kvantumtechnika fizikai tartalmának tisztázásában. 1932-ben a neutron felfedezésekor elsőként tárgyalta elméletileg a protonokból és neutronokból álló atommagot. 1934-ben kidolgozta az atommag nukleon modelljét. Jelentősek eredményei a kvantumelmélet, a magfizika, a ferromágnesesség, a szupravezetés és turbulencia-elmélet terén is. 1932-ben a kvantummechanika megteremtéséért fizikai Nobel-díjat kapott. Egyes újabb kutatások szerint nem akart atombombát adni Hitler kezébe, ezért tudatosan zsákutcába vitte a német atomprogramot, amelynek vezetésével őt bízták meg. Münchenben hunyt el.

[23]

1979. február 1.

Khomeini ajatollah visszatér száműzetéséből

15 évi száműzetés után Párizsból hazatér Khomeini ajatollah, az iráni síiták vezére, s két nappal később bejelenti, hogy megalakult a forradalmi tanács. Reza Pahlavi sah már január 16-án elhagyta az országot és családjával együtt Egyiptomban, majd Marokkóban élt. Khomeini ideiglenes kormányt hoz létre Bazargan miniszterelnökkel az élen; Sapur Bakhtiar miniszterelnök, akit még a sah nevezett ki, február 11-én lemond. A már előző évben kirobbant iráni forradalom véráldozatokkal folytatódik. Február 15-én az iszlám népbíróságok megkezdik a pereket a sah hívei ellen, s ezek többnyire az elítélt azonnali kivégzésével zárulnak. Az áldozatok között van számos tábornok és a hajdani iráni titkosrendőrség, a SAVAK vezetői. A következő hónapokban emberek százait ölik meg. A külföldről érkező tiltakozásokat Khomeini visszautasítja, közölve, hogy az iszlám jog nem ítélhető meg a nyugati jogfelfogás alapján. Iránon belül is hangot kap azonban a tiltakozás. Baloldali szervezetek méltatlankodnak azon, hogy a sah diktatúráját most egy újabb diktatúra váltotta fel. Márciusban nők ezrei tiltakoznak az iszlám forradalom által bevezetett korlátozások ellen. Bazargan kormánya és a Khomeini vezette iszlám forradalmi tanács között nézeteltérések támadnak. Ám március végén az ország lakossága népszavazások Khomeini "iszlám forradalma" mellett dönt.

[24]

2003. február 1.

Leszállás közben felrobban a Columbia űrrepülőgép

Az amerikai Columbia űrrepülőgép 2003. február 1-jén, a tervezett leszállás előtt 16 perccel Texas állam fölött, 60 kilométeres magasságban és 19 ezer kilométeres sebességgel haladt, amikor eltűnt az irányítóközpont képernyőiről. A tévéfelvételek szerint az űrsikló több darabra esett szét és lezuhant, a héttagú legénység meghalt. Az űrrepülőgép 2003. január 16-án indult útnak, fedélzetén Rick Husband parancsnok, William McCool, Michael Anderson, David Brown, Kalpana Chawla és Laurel Clark kutató űrhajósok és Ilan Ramon, az első izraeli űrhajós, a légierő vadászpilótája utaztak. - 2003. augusztus 26-án nyilvánosságra hozták a katasztrófa okairól szóló hivatalos jelentést. A független vizsgáló bizottság megállapította, hogy a visszatéréskor a külső üzemanyagtartály szigetelésének egy, még a felszálláskor levált darabja nekiütközött a Columbia baloldali szárnyának, és megsértette annak hővédő pajzsát, azon 40 cm-es lyuk keletkezett. A lyukon keresztül forró gáz áramlott be az űrsikló szárnyának belsejébe, szétégette annak szerkezetét, és ez okozta a katasztrófát. A jelentés élesen elmarasztalta a hivatalt a biztonsági rendszer alapvető hiányosságaiért. Ezután két és fél évig szüneteltek az űrrepülőgépek felszállásai.

Bezár