2020. ősz: Hiúságunk története
ITT támogathatsz bennünket

Paraszti sorból küzdötte fel magát a bizánci trónra a birodalomépítő Justinianus

2020. november 14. 16:21 Múlt-kor

I. Justinianus császár 565. november 14-én valószínűleg elégedetten szenderült örök nyugalomra. 38 esztendeig tartó uralma alatt ugyanis sikerült talpra állítania a keresztény államvalláson alapuló, a Mediterráneumot uraló Római Birodalmat, amire I. Theodosius császár óta nem volt példa. A pazar teljesítményhez két fontos „mellékszereplő” is kellett: egy sikerorientált nagybácsi és egy erős feleség.

Iusztinianos képmása a ravennai San Vitale-templomban
Iusztinianos képmása a ravennai San Vitale-templomban

Justinianus (Iusztinianosz) Illíriában – a mai Észak-Macedóniában –Tauresium városában egy illír-római, egyesek szerint makedón-római gyökerű parasztcsaládba született, Petrus Sabbatius néven. Származásából kifolyólag a császári trónig nagyon hosszú utat kellett megtennie, és talán nem is jutott volna a Keletrómai Birodalom élére, ha a gondviselés anyja testvérének, Iusztinosznak (Justinus) köszönhetően nem egyengeti életútját.

Justinus Konstantinápolyban szép katonai karriert futott be, mivel egészen a testőrgárda parancsnoki pozíciójáig küzdötte föl magát. A magas rangú katonatiszt szívén viselte unokaöccsének, Petrusnak a sorsát, aki nagybátyja jóvoltából jogot és filozófiát tanulhatott, majd később hivatalnoki munkát vállalhatott. A hálás Petrus, miután nagybátyja örökbe fogadta, felvette mentora nevét, az ifjúból így lett Flavius Petrus Sabbatius Iusztinianosz.

Justinus 518 nyarán megszerezte a császári trónt, amelynek köszönhetően fogadott fiának is megnyílt az út a hatalom magasabb szférái felé. Justinianus konzuli és hadseregparancsnoki címet szerzett. Az idősödő Justinus 527. április 1-jén társcsászárrá emelte unokaöccsét, aki néhány hónap múlva – ugyanezen év augusztusában – örökbefogadója halálát követően, megörökölte a Bizánci Birodalom trónját.

Justinianus a Keletrómai Birodalom császáraként ambíciózus tervekkel a fejében kezdte meg közel négy évtizedig tartó regnálását. A kormányzásban számíthatott feleségére, Theodóra császárnőre, aki alacsony származása ellenére a Bizánci Birodalom egyik legbefolyásosabb császárnéjává vált. Theodóra táncosnőként, más források szerint kurtizánként kereste a kenyerét, amikor a jövendőbeli császárral találkozott.

A frigy azonban nem volt egyszerű, mert a bizánci törvények szerint a magas hivatalt betöltő, előkelő emberek nem vehettek el alsóbb rétegből származó nőket. Justinianus megpróbált lobbizni a törvény eltörlése mellett örökbefogadójánál, Justinos császárnál, de az uralkodó hitvese, aki maga is rabszolgából lett császárnévá, hevesen ellenezte a különféle társadalmi csoportok egybekelését. Euphemia Lupicina azonban 523-ban elhalálozott, így Justinianus és Theodóra házasságának hivatalossá tétele előtt elhárultak az akadályok.

Justinianus később sokat köszönhetett feleségének, hiszen az uralma ellen kitört 532-es Nika-felkelés alatt el akart menekülni Konstantinápolyból, ám Theodóra meggyőzte, hogy maradjon. Az asszony határozott fellépése bevált. Justinianus azzal, hogy Konstantinápolyban maradt, megtarthatta trónját. A császár hadvezérei tekintélyes haderő segítségével, 30–40 ezer ember lemészárlása árán rendet teremtettek a császárvárosban.

A Nika-felkelés leverése után Justinianus elindíthatta birodalomépítő hadjáratait, amelynek célja a Mediterráneum keleti és nyugati partvidékének egyesítése, azaz a Római Birodalom feltámasztása volt. A nagy terv megvalósítása a császár egyik kedvenc hadvezérére Belisariusra várt, aki oroszlánrészt vállalt a Nika-felkelés leverésében. Belisarius haderejével átkelt Észak-Afrikába és Karthagót elfoglalva, 534-ben megdöntötte Gelimer vandál király uralmát.

Ennek köszönhetően Justinianus fennhatósága alá került Észak-Afrika partvidékének jelentős hányada. A vandálokon aratott győzelem után Belisarius átkelt Itáliába és elsöpörte a keleti gót királyságot is. A bizánciak 553-ra egész Itáliát uralmuk alá hajtották, sőt az Ibériai-félsziget déli partvidékének megszerzésével Justinianusnak sikerült a Földközi-tengert újra „római beltengerré” változtatnia.

A justinianusi birodalomegyesítés másik pillére az egységes államvallás megteremtése volt. A császár elkötelezte magát az ortodoxia mellett, személyét viszont a pápa fölé helyezte. A kereszténységen kívül más vallást csak fővesztés terhe mellett lehetett gyakorolni a birodalomban. A keresztény egyház megerősítésével párhuzamosan megkezdődött a hellén kultúra lebontása, így a Platón által létrehozott athéni Akadémia leépítése is.

Justinianus jelentős jogügyi reformokat is végrehajtott. 529-ben elkészült a Codex Justinianus, amelyben egy, a császár által megbízott jogtudós csapat összegyűjtötte és rendszerezte a Kr. u. 2. század elejétől Justinianus uralkodásáig hozott császári rendeleteket. A jogtudósok azonban nem dőltek hátra, hanem elkészítettek egy jogi tankönyvet is, majd 534-ben frissítették a Codex Justinianust. A császár 545-ben kiadatta a Corpus Juris Civilist, azaz a polgári törvénykönyvet.

A birodalomépítés, a jogi és egyházügyi reformok mellett Justinianus nevéhez köthető a bizánci építészet egyik legszebb és leghíresebb emlékének, az 1453-ig – Bizánc elfoglalásáig – ortodox bazilikaként működő Hagia Szophia (Szent Szófia székesegyház) megépíttetése is. A ma már mecsetként használt keresztény templomot 532-ben kezdték építeni és öt év alatt fejezték be.

Justinianus 565-ben, 82 évesen fejezte be földi pályafutását. Életműve nem volt tartós, birodalma területi integritását ugyanis utódai nem tudták megtartani.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. ősz: Hiúságunk története
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Theodóra, a táncosnőből lett befolyásos császárnéA Hagia Szophia egy 19. századi ábrázolásonA Bizánci Birodalom 555-ben

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár