Paranoia, depresszió, családgyilkosság: 9 őrült uralkodó a történelemből

I. Musztafa (1617–1618; 1622–1623), a paranoid szultán

Az Oszmán Birodalomban bevett gyakorlat volt, hogy a szultán legidősebb fia a trón várományosaként bebiztosította örökségét és kivégeztette összes fiútestvérét. Musztafa bátyja, Ahmed ugyan hozzálátott e hagyomány ápolásához, ám valamiért ragaszkodott öccséhez és életben hagyta.

Valószínűleg nem kizárólag a testvéri érzelmek játszottak szerepet Ahmed döntésében, hanem már ekkor kirajzolódhatott Musztafa különcsége, melyből úgy ítélte meg, hogy alkalmatlan lehet a vezetésre, így tulajdonképpen ártalmatlan. 1617-ben a szultán elhunyt és más törvényes vagy elfogadott jelölt hiányában a paranoiától szenvedő Musztafa került az Oszmán Birodalom élére.

Környezete szerint örömét lelte abban, ha gyötörhette tisztjeit, lerugdosta turbánjaikat vagy épp szakállukat rángatta. A szultánok gyakran bántak kíméletlenül katonáikkal, ám nem kedvtelésből, hanem virtusuk erősítése céljából.

Musztafát viszont mulattatta a kötekedés és nem volt igazi tekintélye hadvezérként sem. A lehetőséget kihasználva unokaöccse, II. Oszmán letaszította a trónról és átvette helyét, bár nem sok sikerrel, mert a janicsárok egy összeesküvés keretében meggyilkolták, és újra az alkalmatlan Musztafát tették meg szultánná.

Az események nagymértékben zavarták meg elméjét és folyamatosan azt hangoztatta, hogy unokaöccse életben van és csak a pillanatra vár, hogy életére törjön, órákat töltött Oszmán keresésével. Környezete szemében is egyre kellemetlenebbé vált viselkedése miatt végül ismét megfosztották trónjától.

1. Nero (Kr. e. 54-68), az anyagyilkos
2. VI. Károly (1380–1422), az üvegtestű francia király
3. II. Rudolf (1576–1612), a depressziós császár
4. I. Musztafa (1617–1618; 1622–1623), a paranoid szultán
5. Krisztina (1644–54) svéd királynő és a férfiruhák
6. I. Péter (1682–1725), saját fiának gyilkosa
7. I. Pál (1796–1801), az anyai elnyomás alatt
8. IV. György (régens 1811–20; király 1820–30), a képzelt angol hős
9. II. („Őrült”) Lajos (1864–1886) bajor király, a mániákus építész

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
• A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
• Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
• Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
• Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
• Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
• Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye