2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Öt ember, akit kitöröltek a történelemből

2015. március 31. 13:50

Sztálin ellenfele

Lev Davidovics Trockij neve egyenlő volt a proletárforradalommal, Lenin után a legtekintélyesebb kommunista vezetőnek számított. A mozgalom azon ritka vezetői közé tartozott, akik nemcsak elméleti téren, de a gyakorlati munkában is "hasznos" munkát végeztek. 1917-ben belépett a bolsevik pártba, majd tagja lett a Központi Bizottságnak, októberben pedig Lenin mellett ő irányította a felkelést.

Konfliktusa Sztálinnal - akit nemes egyszerűséggel csak „pártunk legkiemelkedőbb középszerűségének” titulált - még Lenin életében kirobbant. Trockij 1923-ban hadat üzent a Központi Bizottságnak és a Központi Ellenőrző Bizottságnak, az apparátust téve felelőssé a pártbeli légkör megromlásáért. A hangzatos deklarációkon túl nem sokra jutott, ellenben ellenzéki tevékenysége miatt 1925 januárjában leváltották hadügyi népbiztosi tisztségéről, később kizárták a Politikai Bizottságból, majd a pártból, 1928 januárjában pedig Alma-Atába száműzték, végül 1929 januárjában „szovjetellenes tevékenysége” miatt a Szovjetunió elhagyására kötelezték.

Először a törökországi Büyükadába került, ahol a Fehér Hadsereg itt állomásozó egykori tisztjei jelentették rá a legnagyobb veszélyt, de életét a támogatóiból verbuvált önkéntes testőrség védte. 1933-ban Édouard Daladier francia kormányfő ajánlott fel menedékjogot a kegyvesztett szovjet politikusnak, de miután Párizsba nem mehetett (Trockij egy ideig Royanban és Barbizonban élt), Norvégia felé vette az irányt. A kormányra gyakorolt befolyása miatt azonban házi őrizet alá helyezték a szovjet politikust, aki a norvég tisztviselők közbenjárására végül Mexikóba került, ahol pezsgő kulturális életet élt: különböző hírességek, újságírók, aktivisták adták egymásnak a kilincset, ám sok időt szentelt az írásnak, a túrázásnak, de a családjának is.

A harmincas évek hírhedt moszkvai pereiben minden ellenzéki csoportosulás vezetőjének Trockijt - vagyis a „szocializmus elárulóját” - vizionálták, akinek végzetét végül Sztálin egyik bérence okozta. 1940. augusztus 20-án - miután májusban már túlélt egy merényletet - egy Ramón Mercader nevű NKVD-ügynök otthonában jégcsákánnyal agyonverte. Sztálin Jezsovhoz hasonlóan Trockijt is eltüntette a fontos fényképekről, így a fentebb látható fotóról is, amelyen Lenin egyik híres beszéde látható.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár