Ősi, művészien díszített tározókból nyerik ma is a vizet India egyes részein

Az utolsó víztározók

Nemcsak a régi indiai uralkodók építtettek víztározókat, de egészen újak is akadnak közöttük. Némelyiket, a korai változatokkal ellentétben, már feliratokkal is lehet datálni. Amritavarsini vav, vagy más néven Pancskurva1 víztározóját Raghunathdász, Gudzsarát kormányzója építtette karitatív célokból. Az épületen, két márványlapon elhelyezett szanszkrit és perzsa nyelvű felirat 1723-ra keltezi az egyszerű kivitelű és L alakú objektumot.

Dzsethabhai víztározója, Ahmedabadnak, Gudzsarát korábbi fővárosának a közelében áll. Az 1860-as években emeltette a vankaneri királyi család, hogy a közeli szántóföldeket és a gyümölcsösöket öntözzék.

A Szurja Kund víztározó a gudzsaráti Modherában

Emellett pedig a vankaneri rádzsának és a családjának biztosított hűvös és nyugodt helyet. A víztározót régi anyagok és szobrok felhasználásával, és stílusának utánzásával, fehér homokkőből készítették el.

Szeméthalmoktól az UNESCO-ig

Mikor a britek a 19. században először találkoztak a gudzsaráti víztározókkal, korántsem voltak oda értük, bár művészettörténeti jelentőségüket felismerték. Ran ki vav esetében például indiai uralmuk vége felé, 1937–38 során állagmegóvási munkálatokat is végeztek.

Azonban a víztározók nemigen feleltek meg a modern, higiéniai követelményeknek, sokuk vize fertőzött volt fonalférgekkel, ezért bezárták és betemették őket. Sok esetben a víztározók ellátását biztosító felszíni építmények semmisültek meg, vagy változtak meg olyan mértékben, hogy a víztározót többé nem lehetett eredeti funkciójában használni.

Gyakran száradtak ki a földalatti vízfolyások, amelyek a vízutánpótlást biztosították, ezért sokuk ma már használaton kívül áll. Némelyikből alkalmi hulladéklerakó lett, ahová a helyi lakosok a szemetüket kihordják. Néhány víztározó azonban ma is ugyanazt a szerepet tölti be, mint amit évszázadokon keresztül betöltött, biztosítva a lakosság vízigényét, és egyszerre közösségi térként, valamint spirituális helyszínként szolgálva a mai indiaiakat.

1. A Királynő fenséges kútja
2. Szobrok garmadája
3. Emberáldozat és Nap-templom
4. A halott kőfaragók és az öngyilkos királyné
5. Az utolsó víztározók

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai