Olvasztótégelyként működött a maja köztér

Az Arizonai Egyetem (UA) régészei, Takeshi Inomata és Daniela Triadan vezette kutatócsapat a guatemalai Petén megyében található klasszikus kori maja régészeti lelőhelyen, Seibalnál (El Ceibal) végzett vizsgálatának eredménye azt sugallja, hogy a nomád maja közösségek és a már letelepedett csoportok az eltérő életforma ellenére is együttműködtek, amikor közösen építkeztek és közösen vettek részt a vallási szertartásokon.

A Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) című szaklap jövő heti számában megjelenő kutatás két közkeletű vélekedést igyekszik cáfolni: egyrészt hogy a nomád és a letelepedett csoportok nem keveredtek egymással, másrészt hogy a középületek csak a maja társadalom letelepedését követően kezdtek megjelenni.

"Van olyan elmélet, amely szerint a nomádok és a letelepedett csoportok a világ különböző pontjain egymás mellett élhettek, de a legtöbb ember úgy gondolja, hogy - bármennyire közel voltak is egymáshoz - e közösségek nem közösködtek egymással. Kutatásunk az első viszonylag szilárd bizonyíték arra, hogy igenis keveredtek és közösen építettek meg egy szertartási központot" - mondta el Inomata, az UA professzora és a tanulmány társszerzője.

A Seibalban feltárt szertartási központot (plaza) i.e. 950 körül emelték, s i.e. 800-ra további épületekkel monumentális térré bővítették. Az állandó lakóépületek akkoriban ritkának számítottak, a legtöbb ember hagyományosan nomád életmódot folytatott, egyik helyről a másikra vándorolt az esőerdőkben, ahogy tette azt még az elkövetkező 5-6 évszázadban is.

Mivel a területen nagyon kevés letelepedett ember élt, ők egyedül nem lehettek képesek megépíteni a most feltárt közteret, állítja Inomata. A szakember munkatársaival arra gyanakszik, hogy különböző életformát folytató csoportok vehettek részt a vallási ceremóniákban a szertartási központ megépülését követő néhány száz évben, a folyamat pedig segítette őket a társadalmi kapcsolatok szorosabbra fűzésében és a letelepedett életformára való átállásban.

"Ez sokat elmond az építkezések és a vallás kapcsolatáról. Általában azt gondoljuk, hogy előbb kell egy fejlett társadalom, s csak utána jönnek az építkezések. Úgy gondolom, sok esetben ez fordítva történt" - magyarázta Inomata. A szakember úgy véli, az átállás fokozatos volt, s valamikor i.e. 400-300 körül alakulhatott ki az agrárius társadalom. "A kutatás legfantasztikusabb megállapítása, hogy a különböző közösségek látszólag teljes harmóniában éltek egymással, generációkkal azt megelőzően, hogy a társadalom egységesült volna" - hangsúlyozta Melissa Burham amerikai antropológus, a tanulmány társszerzője.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2014

• Így látta a sajtó Kárpátalja visszafoglalását
• Az embermentő Jane Haining
• Mi történt Kamenyec-Podolszkijban? 
• A bundázás egyidős a futballal
• A hét törpe kalandjai Auschwitzban
• A kóser konyha különlegességei
• Hogyan kampányoltak a római politikusok?
• A numerus clausustól a numerus nullusig
• Így temettük el "Kossuth apánkat"