Olasz boszorkány maradványait tárhatták fel magyarok segítségével

Az umbriai Foligno város közelében fekvő Sassovivo kolostora hosszú időn keresztül az egyik leggazdagabb, legfontosabb középkori monostor volt Itáliában. Ezt a kolostor egyedüláló szépsége, építészeti gazdagsága mellett a Sassovivóban és Itália más részein keletkezett nagy mennyiségű középkori irat is egyértelműen jelzi.

2014-ben a monostor mai temploma előtti területen a római La Sapienza Tudományegyetem és a Gregoriana Pápai Egyetem munkatársai a monostor történetének jobb megismerése érdekében feltárásokba kezdtek. Ennek során a templom és a kolostor különböző átépítési fázisait jelző falmaradványok mellett emberi csontok is nagy mennyiségben kerültek elő. Az eddigi leletek zöme késő középkori, a 15-16. századra keltezhető. Feltételezések szerint az ide temetkező szerzetesek mellett a monostor területén, illetve közvetlenül a monostor mellett a temetkezések egy része Foligno város előkelőinek, valamint a környező területeken élt egykori népesség tagjaihoz köthető.

Az ásatásokat több szervezet is jelentős mértékben támogatta (Associazione Amici della Abbazia di Sassovivo, Foligno város Önkormányzata, a Folignói Egyházmegye, Piccoli Fratelli Jesus Caritas, Fondazione Cassa di Risparmio Foligno), amelynek köszönhetően lehetőség nyílik az ásatás eddigi eredményeinek komplex régészeti, építészeti és természettudományos értékelésére is. Az idei évben a Sassovivóban végzett kutató munkába – nemzetközi tudományos együtműködés keretén belül – bekapcsolódtak a Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tárának és az ELTE TTK Biológiai Intézet Embertani Tanszékének antropológusai, Dr. Pap Ildikó, Szeniczey Tamás és Dr. Hajdu Tamás is, jelentősen hozzájárulva ezzel a helyi közép-itáliai középkori közösség életmódjának, életkörülményeinak, népesedési mutatóinak teljesebb rekonstrukciójához.

Az előkerült csontok egy részének embertani vizsgálati eredményei arra utalnak, hogy a feltárt területen eltemetettek valóban a környékbeli közösségek tagjai, és nem szerzetesek lehettek. A férfiak mellett ugyanis nők és gyermekek csontmaradványait is sikerült a kutatóknak elkülöníteni. Két sír több egyén maradványait is tartalmazta, amelyek közül az egyikből legalább öt, a másikból legalább hét személy csontjai feküdtek, jelentős részben összekeveredve egymással. A magyar kutatók négy csontvázon olyan tüneteket figyeltek meg, amelyek a mai népességeknél jóval gyakrabban fordulnak elő, mint az egykori népességek körében (diffúz idiopáthiás skeletális hyperostosis/DISH). A történeti korokban az előkelő réteg körében, valamint a monostorokban jóval gyakrabban mutatták ki jelenlétét, mint az alacsonyabb rangúak, az egykor átlagosnak számító körülmények között élők körében. A betegség hajlamosító tényezői közé sorolhatók a kóros elhízás (obezitás), magas vérnyomás, cukorbetegség, mozgásszegény életmód.

A kutatók a területen egy 30-40 év körüli nő maradványait is megtalálták, akit a feltételezések szerint boszorkány lehetett. Az asszonyt oldalra döntve, felhúzott lábakkal, a fejét a nyakától elválasztva temették el. A szakértők szerint a középkorban a boszorkányokat helyezték hasonló módon örök nyugalomra, mivel azt szerették volna elérni, hogy a gonosz léleknek még a sírban is a templom keresztjét kelljen néznie büntetés gyanánt. A leletet további vizsgálatoknak vetik alá, az ásatások pedig a tervek szerint a következő években is folytatódnak.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
• 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
• Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
• A rendszerváltoztatás belülről
• A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
• Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
• Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
• Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
• Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése