Ókori római utat és épületmaradványokat találtak a Velencei-lagúna mélyén
2021. július 26. 10:51 MTI
Ókori római utat fedeztek fel a Velencei-lagúna fenekén egy régészeti feltárási program közben.
Korábban
A tudósok szerint ez arra utal, hogy évszázadokkal Velence ötödik századi alapítása előtt már jelentős települések lehettek a környéken.
Az ókori Római Birodalom idején a Velencei-lagúnának mára víz alá került nagy területei szárazföldön is megközelíthetőek voltak. A lagúna szigetein és vízi útjain római kori leleteket találtak.
Az azonban még nem derült ki pontosan, hogy milyen tartós emberi települések voltak a környéken – számolt be róla a heritagedaily.com portálon megjelent írás.
A régészeti programban dolgozó Fantina Madricardo és kollégái a lagúna fenekére leszállva szonárral 12 egykori építményt fedeztek fel, amelyek északkeleti irányban, 1140 méter hosszan helyezkednek el a lagúna Treporti-csatorna néven ismert területén. Az építmények 2,7 méter magasak és 52,7 méter hosszúak.
Emellett a Treporti-csatorna korábbi feltárásai közben a római utak burkolóköveikhez hasonló kövek kerültek elő, ami arra utal, hogy az építmények egy római út mentén helyezkedhetnek el. A kutatók egy nagyjából négy méter magas és 135 méter hosszú szerkezetet is felfedeztek a Treporti-csatornában. Méretei és a máshol feltárt építményekhez való hasonlósága alapján valamiféle kikötői építmény, talán dokk lehetett.
A korábbi geológiai és modellezési adatok azt mutatják, hogy az út egy homokos gerincen húzódik, amely a római korban a tengerszint felett volt, de mára a lagúnába merült.
Az eredmények arra utalnak, hogy a római korban állandó település lehetett a Treporti-csatorna helyén. A szerzők úgy sejtik, hogy az út az olaszországi Veneto régió római kori útjainak szélesebb hálózatához kapcsolódhatott, és feltehetőleg utazók, hajósok használhatták a mai Chioggia város és a Velencei-lagúna északi része között.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley 20:20
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony 19:05
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap