Nyolc hercegnő, aki Japán krizantém trónjára ülhetett a történelem során

Aki alatt elbukott a japán kereszténység

Sótoku halálát követően majdhogynem kilenc évszázadot kellett várni arra, hogy ismét egy nő ülhessen a krizantém trónon. Az édesapja, Go-Mizunoo császár lemondását követően 1629-ben trónralépő Meisó császárnő azonban már korántsem volt olyan befolyásos mint elődei. A korabeli Japán felett a tényleges hatalmat ekkor ugyanis nem a császárok, hanem sógunok gyakorolták. Meisó uralkodása idején így előbb a császárnő anyai nagyapja, Tokugava Hidetada, majd annak fia Tokugava Iemicu kormányozta az országot.

Meisó uralkodásának idején, 1637-ben került sor egy jelentős keresztény lázadásra Japánban, amelyet a sógun csapatai nagyon súlyosan megtoroltak. Közel 37 ezer keresztény végeztek ekkor ki, majd halálbüntetés terhe mellett megtiltották, hogy a jövőben bárki a keresztény vallást kövesse Japán területén.

1. Egy kompromisszum, amely először ültetett nőt Japán trónjára
2. Aki kétszer is trónralépett
3. A háttérből irányító nagymama
4. Rézbányák és népszámlálás
5. Anyja lánya
6. A császárnő és a szerzetes
7. Aki alatt elbukott a japán kereszténység
8. Az utolsó császárnő

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
• A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
• Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
• Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
• Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
• Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
• Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye