Nyilvánosságra hozták a Nagy Imre-per előkészítésében részt vevők életútját

A NEB csütörtökön, a kivégzések és az újratemetés évfordulóján hozta nyilvánosságra internetes oldalán a Nagy Imre és társai perének előkészítésében részt vevő állambiztonsági beosztottak és vezetők névsorát, hivatali karrierútját. A mintegy száz karrierút alapja az a százötven nevet tartalmazó lila színű iskolai füzet, amely azoknak a nevét tartalmazza, akik 1957. április 13-ától beléphettek a politikai rendőrség vizsgálati osztályának Gyorskocsi utca 31. szám alatti székhelyén a 3. emeleti zárt folyosóra. Ott őrizték a különösen fontos ügyekben vizsgálat alatt állókat, így a Nagy Imre-ügy szereplőit is.

Földváryné Kiss Réka a műsorban arról beszélt: a kézírásos füzetről lehetett tudni, benne volt a Nagy Imre-ügy vizsgálati anyagában. Nemcsak "neveket adnak", hanem az életutak alapján egyfajta rálátást, metszetet arról, hogy honnan jöttek ezek az emberek. Jelezte: szinte mindannyian a Rákosi-rendszerben, az ÁVH-ban szocializálódtak, de az életutak alapján kiderül az is, a politikai rendőrség pontosan mely osztályain.

Legalább ennyire fontos - amiről keveset beszélünk, pedig az egész Kádár-kori képünk nagyon fontos új fókuszát adhatja -, hogy mi lett ezeknek az embereknek a sorsa a megtorlás után - jegyezte meg. A NEB elnöke elmondta: volt köztük olyan, aki 1962-63-ban - amikor átszervezték az állambiztonságot - elhagyta a testületet. Földváryné Kiss Réka példaként említette, hogy Ferencsik József ezredes a Hungexpo egyik vezetője lett. A NEB elnöke szerint az is érdekes, hogy akik az átszervezés után is maradtak a belügyben, azokat az 1970-es, 1980-as években nyugdíjazták.

Ha tetszik, az úgymond konszolidált Kádár-korszak belügyi középkáderei olyan emberekből is álltak, akik ott voltak a Nagy Imre-ügy vizsgálatnál, a különleges részleghez tartoztak, és nagyon sok rendkívül érzékeny információjuk volt - jegyezte meg. A NEB elnöke emlékeztetett: a 3. emeletre bejáratosak nemcsak a Nagy Imre-ügyben vettek részt, hanem például a Bibó-ügyben is.

Krahulcsán Zsolt tudományos kutató a műsorban arról beszélt, további kutatási irány lehet az, hogy feltárják, mi lett az érintettek későbbi sorsa, például Rajnai Sándor hogyan válhatott bukaresti és moszkvai nagykövetté, majd hogyan került ki az Amerikai Egyesült Államokba. A személyi aktából ez nem derül ki, csak az, hogy aki az 1962-63-as átszervezés során polgári pályára került, hol helyezkedett el, mi volt az első munkahelye - mondta. Megjegyezte: a korábbi vizsgálók közül többen a kultúra területére kerültek, jellemző volt, hogy könyvkiadóknál vagy vállalatok, minisztériumok jogi osztályán tűntek fel. Földváryné Kiss Réka ehhez hozzáfűzte: volt olyan, aki a kémelhárításhoz került és olyan is, aki az izraeli titkosszolgálatnál folytatta pályáját.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2021

• A táskák története
• Magyarországi népszámlálások 1920–1990 között
• Rákosi Mátyás népes családja
• A rock and roll rugói
• Hét pusztító fertőzés
• A művészet megszállottja: Peggy Guggenheim
  
• Magyar szülésznők szerveződése a századfordulón
• A „másik” Rajk
• A gyűjtögető Jan van der Heyden