Nyílheggyel a gerincében élt a vaskori harcos

A régészek már 20 éve folyamatosan dolgoznak a közép-kazahsztáni feltárási területen. A ásatások számos új információval gazdagították a sztyeppés területen körülbelül az i. e. 8. századtól az i. sz. 2. századig élt lovas nomád néppel, a szkítákkal kapcsolatos tudásunkat. A helyi lakosok egy híres szkíta temető (amelyből a régészek mintegy 200 ékszert és több mint 30 ezer darab kisebb értéktárgyat hoztak a felszínre) 2009-es feltárása közben hívták fel a kutatók figyelmét a közelben lévő sírhelyre. "Bár az ásatások menetrendje rendkívül szoros volt, elhatároztuk, hogy követjük a tanácsot, és vetünk egy pillantást a kurgánra" - mondta Arman Bejszenov, Kazahsztáni Régészeti Intézet kutatója.    

A régészeket azonban annyira lenyűgözte a sírhalom, hogy 2010-ben megkezdték a terület feltárását. A kurgán megépítésekor valószínűleg nem volt magasabb 2 méternél, az átmérője pedig 22,5 méteres lehetett. A nyomok arra utalnak, hogy a sírt évszázadokkal korábban rablók fosztogatták, az 1960-70-es években pedig a helyiek saját céljaikra hordtak el a köveket és földet a kurgánról.

A harcos sírjától mintegy 10 km-re található szkíta temetőből származó kincsek

A hatalmas sírhely arra utal, hogy a harcos valószínűleg a szkíta arisztokrata réteg tagja volt. A kifosztott kurgánban azonban mindössze csak néhány csontot, többek között bordákat, lábszárcsontokat és egy csigolyát találtak a kutatók. A 25 és 45 év közötti férfi 174 centiméter magas volt, vagyis a korabeli 165 centis átlagmagassághoz képest kifejezetten nyurgának számított. A radiokarbonos kormeghatározás során kiderült, hogy a harcos valószínűleg az i. e. 8. és 6. század között élt.

Az áldozat rendkívül szerencsés volt, mivel ritka, hogy egy csigolyasérülés nem okoz halálos károsodást az artériákban. A kutatók hozzátették, hogy a férfi egyik bordája is törés utáni begyógyulás jeleit mutatta, de azt nem lehet tudni, hogy ezt a sérülését ugyanakkor szerezte-e, mint amikor nyílvessző fúródott az egyik csigolyájába. A szakértők arról sem rendelkeznek pontos információkkal, hogy a férfi meddig volt még életben a sérülései után. 

A csontok kémiai összetétele alapján a szakértők arra következtettek, hogy a harcos több kölest evett, mint a vele azonos társadalmi rétegbe tartozó szkíták. A kutatók egyelőre csak találgatni tudnak, hogy kapcsolódhatott-e valamilyen meghatározott társadalmi státuszhoz, ha valaki kölest fogyasztott. Elképzelhető, hogy csak a társadalmi hierarchia csúcsain állók, vagy a katonai elit tagjai férhettek hozzá a gabonaféléhez, ennek megfejtése azonban még további kutatásokat igényel.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. Erdély etnikai, vallási helyzete a 16–18. században
II. Népesség, település, életmód

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• II. József haláláról tudósított nyitószámában az első erdélyi magyar újság
• Már ötéves korában megválasztották, de sohasem uralkodott az utolsó erdélyi fejedelem
• A trianoni békét "morális köntösbe öltöztették"