A vörösterror 133 napja

„Nincsen énnekem varrott dunyhám” – betyárélet Dél-Zalában

2016. március 10. 09:48

Faragványok és fegyverek, illetve egy korabeli deres és kaloda is látható egyebek mellett azon a nagykanizsai kiállításon, amelyet a betyárélet zalai és somogyi múzeumokban őrzött emlékeiből állítottak össze a Thúry György Múzeumban. 

A kép illusztráció
A kép illusztráció

A rablók és hősök kettős mítoszát bemutató, szerdán megnyílt kiállításon Kardos Ferenc néprajzkutató, a tárlat egyik létrehozója arról beszélt, hogy a 18. század második felétől nagyjából a 20. századig tartó időszakban általában a nagyobb háborúk után jött el a betyárok kora. Ennek magyarázata, hogy a zsiványok, haramiák többsége a katonaság elől vagy alól akart megszabadulni, de akadtak olyanok is, akik a pásztorok, juhászok közül kerültek ki.

Emlékeztetett: mindannyiukra jellemző volt, hogy bűneik miatt nem térhettek vissza falujukba, s egyszerű szegénylegények maradtak, akik - vérmérsékletük szerint - néha adtak is abból, amit másoktól loptak, de akár gyilkoltak is. Mint hozzátette: a betyárokról alkotott romantikus képet valószínűleg a szabad élet, a szabad párválasztás és a szabadság vágyott érzése táplálta, ami akkoriban a jobbágyságnak nem adatott meg.

Az egykori Kanizsa és térsége inkább védett volt a betyártámadásoktól, ott ugyanis az ide vezető utak mentén rabolt zsákmánnyal kereskedtek, költötték a megszerzett pénzt. A betyárokat amúgy sem lehet különösebben helységekhez kötni, hiszen a Bakonyban vagy a Kis-Balaton szigetein meghúzódó zsiványok nagy térségeket jártak be - vélekedett Kardos Ferenc. Arra Dénes Sándor polgármester is kitért az időszaki kiállítás megnyitóján, hogy a népi romantika hőseiként maradtak meg az irodalmi emlékezetben a betyárok, holott rablók, fosztogatók voltak. A betyárságról alkotott kép ezért is kissé homályos, mert keveredik a romantikus megközelítés a kiszolgáltatottságban élők érzéseivel.

A nagykanizsai kiállítóhely mellett a keszthelyi Balatoni Múzeum és a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum anyagaiból válogatott tárlaton pásztorfaragások, fegyverként is használt botok, fokosok, illetve saját kezűleg készített pisztolyok és puskák is láthatók. Az életkörülményeket ábrázoló nádkunyhó és korabeli viseletbe felöltöztetett "gazdája" mellett a betyárok raboskodásának kellékei, vagyis a vaskaloda és a deres is helyet kapott a Betyárok és betyárélet Dél-Zalában címet viselő tárlaton.

2019. tavasz: A vörösterror 133 napja
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!