2021. tavasz: Híres testvérek árnyékában
ITT támogathatsz bennünket

Nepálból származhatnak a kutyák ősei

2015. október 20. 13:48 MTI

Közép-Ázsiából, talán a mai Nepál és Mongólia területéről származhatnak a kutyák az egyik legátfogóbb, DNS-elemzéseken alapuló friss kutatás szerint. Korábbi tanulmányok arra olyan eredményekre jutottak, hogy az első, farkasból fokozatosan megszelídített állatok Dél-Kínában, a Közel-Keleten, Szibériában vagy Európában bukkantak fel legalább 15 ezer évvel ezelőtt.

Közép-Ázsiából származhatnak a kutyák

Az új kutatás során Adam Boyko, a Cornell Egyetem tudósa és munkatársai több mint 4600 fajtiszta és 549 kóbor kutya DNS-ét elemezték, az állatok 38 afrikai, amerikai, ázsiai, európai, indiai, közel-keleti országot, valamint Ausztráliától északra és keletre lévő szigetet képviseltek. A kóbor kutyák a "falu kutyái", vagyis az utcákon vagy mezőkön szabadon kóborló állatok voltak. Ez a kutyák legritkábban vizsgált csoportja, holott a modern ebek sokféleségének alakulásában fontos szerepet játszottak.

A kutya háziasítása olyan folyamat, ami a világ különböző tájain, egymástól függetlenül is lejátszódhatott volna. A mai ebek genetikai anyagának vizsgálata azonban nem támasztja alá ezt az elméletet. "Megvizsgáltuk, van-e bizonyítéka, hogy több helyen is szelídítettek kutyát, ám miként minden kutatócsoport, mely erre a kérdésre keresett választ, mi sem találtunk ilyet" - mutatott rá Boyko.

A kutatók az állatok kromoszómáiban egymáshoz közel elhelyezkedő géneket tanulmányoztak. Ezeknek az egymáshoz szorosan kapcsolódó genetikai markereknek, vagyis jelzőanyagoknak a követésével jutottak a kutatók arra, hogy a háziasítás Közép-Ázsiához köthető - tudósított a BBC az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) megjelent tanulmányról. Ugyanakkor Adam Boyko is kifejtette, tisztában van azzal, hogy kutatásuk nem zárja le a tudósok közt régóta tartó vitát.

Robert Wayne, a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem tudósa, aki 2013-ban a kutyák európai eredetét alátámasztó tanulmányt végzett, megkérdőjelezte Boyko módszerét, melyben modern kori genetikai anyagot használt a távoli múlt feltérképezésére. Boyko szerint a további kutatások egyik iránya a régészeti lelőhelyeken talált kutyamaradványok ősi DNS-ének vizsgálata lehet.

Greger Larson, az Oxford Egyetem szakértője szerint a tanulmány nagy előrelépés, de ő is úgy véli, nem a modern DNS jelent választ a kérdésre. "Mindenki, aki előnyben részesít egy régiót, találhat már legalább egy tanulmányt, ami alátámasztja az elméletét" - írja Larson.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. tavasz: Híres testvérek árnyékában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár