2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Nem zárható ki, hogy Nagy Sándor szerepet játszott édesapja megölésében

2020. október 30. 10:50 Múlt-kor

Szélesebb összeesküvés?

A körülmények látszólagos tisztasága ellenére már II. Philipposz halálakor is számos kérdés merült fel a gyilkossággal kapcsolatban. Többen felvetették, vajon Pauszaniasz biztosan egyedül cselekedett-e, és a dühös ifjú nem vált-e valakinek az eszközévé. Gyanús volt például az, hogy az ifjú több lovat is előkészített magának a meneküléshez, és az is, hogy a király testőrei azonnal megölték ahelyett, hogy megpróbálták volna elfogni, hogy kikérdezzék.

Maga Alexandrosz később a perzsa uralkodót vádolta meg a gyilkosság elrendelésével. A trónörökös elmélete szerint a rivális hatalom már ekkor látta, mekkora fenyegetést jelent Makedónia, azonban nem tudhatta, Philipposz megöletésével mennyire tehetséges utódot emel trónra.

Számos ókori író Alexandrosz édesanyját, Olümpiászt tette felelőssé. Philipposz számos felesége közül övé volt az elsődleges szerep a trónörökös anyjaként, azonban széles körben elterjedt, hogy eddigre igencsak meggyűlölték egymást az uralkodóval. A híresztelések szerint Philipposz legújabb feleségét, Attalosz unokahúgát kimondottan utálta, és őt tették felelőssé az új feleség és újszülött gyermeke haláláért is, nem sokkal Philipposz meggyilkolása után.

Később, már Alexandrosz halála után Olümpiász maga is bizonyította hadvezéri képességeit, továbbá kivette a részét a birodalom örökléséért véghez vitt merényletek megszervezéséből is. Nagy Sándor bizonyára mindkét szülőjétől örökölte kivételes képességeit.

A trónörökös szerepe továbbra is kérdéses

Alexandroszt is sokan emlegették a lehetséges felbujtók között, indítékként a hatalomátvételt sejtve. Tény, hogy a 21 éves Alexandroszt néhány órán belül kikiáltották királlyá, és azonnal pozíciója megerősítésébe kezdett: két lehetséges riválisát is kivégeztette, és parancsot adott a távol lévő Attalosz meggyilkolására is.

A következő év folyamán véghez vitt hadjáratai hegemón helyzetbe hozták Makedóniát a Balkánon, ami lehetővé tette a további terjeszkedést. E sebes hadmozdulatokon kívül azonban nem volt Alexandrosznak valódi választása: ha nem erődemonstrációval kezdi uralkodását, könnyen holtan végezte volna ő maga is nem sokkal trónra lépése után.

Kétségtelen, hogy édesapja halála legalábbis szerencsésnek bizonyult Nagy Sándor számára: egy újjászervezett, egyesített, virágzó gazdasággal rendelkező Makedónia élére helyezte őt, továbbá a kezébe adta Philipposz bizonyítottan hatékony hadseregének irányítását is, amellyel szinte azonnal nekikezdhetett a perzsák elleni történelmi vállalkozásnak. A történelem bizonyítja, hogy az ifjú király teljes mértékben kiaknázta e lehetőséget.

Könnyen lehet, hogy valóban csupán szerencsés volt, továbbá – számos más nagynevű uralkodóhoz hasonlóan – kíméletlenül opportunista. A források alapján nem tudunk eleget személyiségéről ahhoz, hogy kijelentsük, volt-e része apja halálában, azonban nem is zárható ki teljesen. Korai halálához és annak okához hasonlóan ez is a történelem egyik legnagyobb hadvezérének rejtélyei közé tartozik.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Jean-Simon Berthélemy: Nagy Sándor átvágja a gordiuszi csomót (1767) (kép forrása: Wikimedia Commons)Római kori érme Olümpiász királyné arcával (kép forrása: Wikimedia Commons)

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár