Nem tudta megtartani nápolyi hódításait I. Lajos magyar király

Másodszor Nápolyban – a pápa nem enged 

Hamar kitűnt, hogy a Nápolyi Királyságot nem olyan könnyű megtartani, mint amilyen gördülékenyen ment annak megszerzése, hiszen Lajos uralma hamarosan összeomlott. Miután nyáron VI. Kelemen pápa királyi címmel ruházta fel Tarantói Lajost, Johanna férjével 1348 őszén visszatért Nápolyba, miközben a magyar kézen lévő várak száma rohamosan fogyni kezdett. Az itáliai ügyek rendezésére Nagy Lajos először Lackfi István erdélyi vajdát küldte, de miután annak sikerei felemásnak bizonyultak – köszönhetően többek között a német zsoldosok lázadásainak – a magyar király úgy döntött, ismét a fegyverekhez nyúl.

1350 tavaszán megindította hát második nápolyi hadjáratát, amelyet ezúttal az Adriai-tengeren keresztül vezetett. A part menti városok ostromainál a bátorságát előszeretettel igazolni vágyó, ekkor még mindig csak a húszas évei közepén járó király több ízben is megsebesült. András és Durazzói Károly halálának helyszínén, Aversa alatt a várfalnál a király lába sérült meg egy nyíltól, amelyet – így a krónikás – csak másnap reggel, a tizenkettedik rántással sikerült kihúzni. Lajos ezt követően mindenesetre körbelovagolta a várost, hogy mindenki megbizonyosodjon arról: él.

Több véres ostrom és az előző hadjáratnál komolyabb csaták után a király augusztusban vonult be Nápolyba, ahol a pár évvel ezelőtti helyzettől eltérően ekkor már sokkal ridegebben várták az ifjú hódítót. Tekintve, hogy a helyiek ellenségesek voltak vele, a zsoldosokat pedig továbbra is igen nehéz volt kordában tartani és a vállalkozás költségei is igen magasra rúgtak – nem beszélve arról, hogy a pápa továbbra sem volt hajlandó Johannát megfosztani trónjától –, Lajos úgy döntött, el kell vetnie a két királysága egyesítését célzó elképzelését. Felismerése következtében még ebben az évben – egy római zarándoklatot követően – hazaindult.

A Johannával kötött fegyverszünetet 1352-ben béke követte, Lajos pedig két, hosszú távon sikertelen hadjárat után kivonta csapatait Itáliából és lemondott trónigényének gyakorlati érvényesítéséről. Kénytelen volt tudomásul venni, hogy a pápa szívesebben látja az itáliai királyság élén Johannát, mint a magyarországi Anjoukat, akik az egyházfő támogatása nélkül és a nagy távolságok miatt nem tudhatják huzamos ideig magukénak a hatalmat Nápolyban.

A végjáték – gyilkossággal fűszerezve

Johanna – köszönhetően annak, hogy Lajos a trón megszerzésére irányuló immár dinasztikus tervei sikertelenek voltak – már évtizedek óta birtokolta a nápolyi trónt, mikor is az egyházszakadás (1378) során úgy döntött, VII. Kelemen ellenpápát fogja támogatni a Nagy Lajos által elismert VI. Orbánnal szemben.

A római pápa indítványozta a magyar királynál, hogy taszítsa le trónjáról a hűtlen királynőt. Lajos ekkor már nem volt hajlandó saját maga hadba vonulni, a trónt rokonára, a magyar királyi udvarban elő Durazzói Kis Károlyra ruházta át. A magyar király katonai segítségével Károly 1381-ben meg is szerezte a Nápolyi Királyságot, Johanna pedig – immár negyedik férjével (Tarantói Lajos után hozzáment a mallorcai királyhoz, majd őt követte Ottó német herceg) – az új uralkodó fogságába esett.

A magyar király számára igen sok bonyodalmat okozó Johannát Nápoly új ura 1382-ben megfojtatta. Nagy Lajoshoz a gyilkosság híre még eljutott, majd nem sokkal később, még ebben az évben a lovagkirály is meghalt. Kis Károly aztán a Lajos halála utáni trónviszályok során rövid ideig magyar királynak is mondhatta magát, de pár hetes „uralkodás” után merénylet áldozata lett. 

1. Az ifjú lovagkirály
2. Gyilkosság Aversában
3. Másodszor Nápolyban – a pápa nem enged 

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Demográfiai és etnikai változások Magyarországon a XVIII. században
II. Népesség, település, életmód

• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Már ötéves korában megválasztották, de sohasem uralkodott az utolsó erdélyi fejedelem
• A másfél évszázadnyi török uralom mérlege