Nem szült bizalmat aláírói között az antikomintern paktum
2023. november 25. 12:20 Múlt-kor
Korábban
Közös állásfoglalásból háborús szövetség
Az eredetileg 10 évre tervezett, végül 5 évre köttetett paktumot 1936. november 25-én írták alá a felek, és már a nyilvános szakasz bevezetőjéből is érezhető a szigorú kommunistaellenes attitűd:
„A Német Birodalom Kormánya és a Japán Császári Kormány felismerve, hogy a Kominternnek nevezett Kommunista Internacionálé célja a fennálló államoknak minden rendelkezésre álló eszközzel való szétbomlasztása és erőszakos elnyomása, abban a meggyőződésben, hogy a Kommunista Internacionálé által a nemzetek belügyeibe gyakorolt beavatkozásnak tűrése nemcsak azoknak a belső békéjét és szociális jólétét veszélyezteti, hanem általában a világbékét is fenyegeti, attól az óhajtól indíttatva, hogy a kommunista bomlasztó munka elleni védekezésben együttműködjenek, a következőkben állapodtak meg: […].”
Míg a hivatalos egyezményben a felsorolt pontok között nem merült fel a Szovjetunió – mint állam – felelőssége, addig a titkos egyezményben ez már egyértelműen kifejezésre jutott:
„A Német Birodalom Kormánya és a Japán Császári Kormány, felismerve, hogy a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének Kormánya a Kommunista Internacionálé céljának megvalósításán dolgozik, és ebből a célból be kívánja vetni hadseregét […].”
![](https://ad.jumu.hu/www/images/dd4c71d7e065038ad3ed256b5c105d9a.jpg)
A paktumban foglaltak legfőbb eleme, hogy a felek tájékoztatják és védik egymást a Kommunista Internacionáléval szemben, ám a titkosított szövegben kiemelésre került, hogy szovjet katonai támadással számolnak. A paktum nyitva hagyta a kaput további államok csatlakozása előtt, amennyiben a két, eredetileg szerződő fél ehhez hozzájárulását adta.
Ezzel a Német Birodalom és Japán – noha utóbbi ennek rögzítését el akarta kerülni – elindult a formális szövetséggé válás útján. Míg a náci propaganda a civilizáció védelmét hangsúlyozta a döntéssel kapcsolatban, addig Japánban nem fogadták kitörő örömmel a paktumot: egy esetleges csendes-óceáni háborúban nem számíthattak jelentős segítségre új szövetségesüktől.
Az első szakítópróbát kiállta a német-japán barátság, az újabb, 1937-es Kína-ellenes offenzívában az európaiak nyíltan kiálltak ázsiai szövetségesük mellett. Mindeközben a Mussolini vezette olasz fasiszta állammal bővült a paktumot aláírók sora 1937. november 6-án, tovább erősítve az 1936-ban kezdődő német-olasz szövetséget. Az olasz diktátor már 1936-ban a következőket mondta: „a Berlin–Róma-ív nem egy választóvonal, hanem egy tengely”. Az antikomintern paktum – ebből a nézőpontból – újabb mérföldkőként szolgált a tengelyhatalmak háborús szövetséggé válásában.
A Szovjetunió egy nyíltan ellene formálódó szövetségként értelmezte a paktumot, de a nyugati hatalmak – így a britek is – elítélték a kezdeményezést. A háborús előkészület teóriája valóban nem volt alaptalan: Ribbentrop 1938-tól már katonai szövetségben gondolkodott. Ezután az Anschluss és a müncheni egyezmény révén minden jel arra mutatott, hogy a háború elkerülhetetlen, ráadásul 1939. május 21-én megszületett a német-olasz acélpaktum, amely a korábbiakkal ellentétben már katonai szövetséget, háborús együttműködést indítványozott.
A német-olasz acélpaktum megkötése 1939-ben
Japán még mindig vonakodva tekintett nyugati szövetségesére, amelyhez nagyban hozzájárult a világpolitikát sokkoló Molotov-Ribbentrop-paktum 1939. augusztus 23-i megkötése. A Távol-Keleten joggal érezhették megvezetve magukat, hiszen Molotov elképzelése – hogy a szovjetekkel együtt négyes szövetségben leigázzák a nyugati demokráciát – korábban nem szerepelt a közös tervek között.
Sztálin és Ribbentrop ünnepélyes kézfogása (Molotov-Ribbentrop-paktum, 1939. augusztus 23.; Bundesarchiv, Bild 183-H27337 / CC BY-SA 3.0)
Az antikomintern paktumhoz Magyarország, Mandzsukuo és Spanyolország is csatlakozott 1939-ben, de a szélesebb körű bővülésre (Bulgária, Dánia, Finnország, Románia, Szlovákia 1941-ben) akkor került sor, amikor már fegyverek ropogtak világszerte. Ekkorra már a tengelyhatalmak tényleges katonai szövetséget alkottak: a külpolitikájukban óvatos japánok 1940 szeptember 27-én aláírták a háromhatalmi egyezményt, azzal a feltétellel, hogy ők maradnak Távol-Kelet urai.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![Múlt-kor magazin 2010/tavasz](/ih0Ax/label/.cut-640x400/626.jpg)
tavasz
Múlt-kor magazin 2010
- Az igazi Trebitsch
- Magyarországi gyász Sztálinért: "Meghalt mélységes megrendelésre"
- Romkert: egy Vas megyei kastély kálváriája
- Két magyar motoros kalandjai a Föld körül
- A kannibál gróf kalandjai
- Március 15. vagy április 11.? Egy nemzeti ünnep viszontagságai
- Hidegre tett konfliktus: harc az Antarktiszért
- Hogyan vált a házastársi erőszak bűncselekménnyé?
- A heraldikai káposzta története Ambrus Lajos tolmácsolásában
- A Szovjetunió mellett Csehszlovákia és Jugoszlávia felé is jóvátétel terhelte Magyarországot tegnap
- Több ezer embernek kellett elhagynia otthonát a Pinatubo kitörése miatt tegnap
- Tíz kihagyhatatlan nyári színházi bemutató tegnap
- Hibás politikai döntések sorozata vezetett a Magna Carta kiadásához tegnap
- Hadvezérként is jeleskedett Bakócz Tamás, a későbbi pápajelölt tegnap
- Súlyos vereséget mért Napóleon az utolsó nemesi felkelésre 2024.06.14.
- Nem állt meg az élet Franciaországban a német megszállás után 2024.06.14.
- „Érzelmileg is erősen motivál, hogy Budapestért dolgozhatok” – interjú Csorba László történésszel 2024.06.14.