Nem működött a kivéreztetés taktikája Verdunnél
2021. február 21. 10:28 Múlt-kor
Korábban
Mindkét oldalon teljes kapacitással dolgozott a „csontmalom”
Bár a francia titkosszolgálat értesült a francia haderő hadianyagcsatában történő felőrlésének és kivéreztetésének szándékával indított Ítélet-hadművelet tervéről, a verduni helyőrséget váratlanul érte az 1916. február 21-én reggel meginduló német támadás, amelyet a tüzérség indított el.
A németek kilenc órán keresztül, egyes források szerint 800, más dokumentumok szerint legalább 1200 ágyúval lőtték a franciák állásait. A körülbelül 30 km hosszú és 5 km széles területre az Ítélet-hadművelet első szakaszában nagyjából 1 millió lövedéket szórt a német tüzérség. Ennek eredményeképp pedig minden ötödik másodpercben meghalt egy francia katona.
A tüzérségi előkészítés után délután négykor megindult a német gyalogság is, de nem úgy, mint az elmúlt másfél esztendőben. Elmaradtak a több tízezer fős, géppuskatűzbe rohanó, kamikazeszerű tömegtámadások, amelyek ezrével, tízezrével szedték az áldozatokat.
A németek szofisztikáltabb eszközökhöz folyamodtak, ugyanis speciális rohamcsapatokat állítottak fel, amelyeket utászok, kézigránátokkal bőven ellátott lövészek és lángszórósok alkottak. Az utóbbiak tulajdonképpen Verdunnél debütáltak és rendkívül hatékonynak bizonyultak a tüzérségi támadás után még működő ellenséges bunkerek és géppuskafészkek likvidálásában.
Az új taktika bevált, a meglepett franciák már február 25-én feladták a stratégiai fontosságú Douamont-erődöt, és úgy tűnt, Verdun hamarosan elesik. A parancsnokságot ekkor azonban a később a náci Németországgal való kollaborációjáról hírhedtté vált Philippe Pétain tábornok vette át, aki az egyetlen utánpótlási útvonal, a Bar-le-Duc országút megerősítésén fáradozott, sikerrel.
A franciák a későbbiekben csak Voie Sacrée-nak („Szent út”) nevezett szakaszon több százezer katonát tudtak bejuttatni hadianyaggal és ellátmánnyal együtt a városba. A „Szent úton” 12 ezer gépkocsi folyamatosan szállította Verdunbe az ember- és hadianyagot. Az utólagos elemzések szerint átlagosan 15 másodpercenként haladt végig egy jármű a kiemelt stratégiai fontosságú útvonalon.
A francia hadsereg kezdett magára találni, a német támadás február végén elakadt. Falkenhayn akként próbált javítani a kialakult helyzeten, hogy március elején a Meuse bal partján, az argonne-i erdőben is támadásba lendült. A németek azonban csak részsikereket értek el, és ahogy teltek a hetek, egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a felőrlő taktika nemcsak a francia, de a német katonák között is sűrű rendet vág.
Veszteségeik májusra elérték a 100 ezer főt. A német jelentésekben ekkor jelentek meg a csatára és annak jellegére utaló „vérszivattyú” és „csontmalom” jelzők. Falkenhayn legnagyobb fájdalmára azonban a „csontmalom” mindkét oldalon teljes kapacitással működött.
Június elejére, miután elfoglalták Fort Vaux erődjét, a németeknek sikerült bevenniük a Verdun körüli erődítményrendszer több fontos pontját is. Tovább azonban nem jutottak, mert júniusban a keleti fronton megindult az orosz támadás. A kibontakozó Bruszilov-offenzíva miatt a németeknek több hadosztályt át kellett csoportosítaniuk keletre.
Júliusban aztán végképp kifulladt a vállalkozó kedvük, miután a britek a verduni pokolban harcoló francia alakulatok tehermentesítése érdekében megindították a somme-i offenzívát, amely újabb jelentős német haderő, így például a tűzérség egy részének a verduni hadszíntérről való kivonásával járt. A franciák ősszel ellentámadásba lendültek, és december közepére február 21-i állásaik mögé szorították vissza a németeket. Oda, ahonnan a tíz hónapnyi vérontás előtt elindultak.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Különleges falusi olimpiát szervez a Szentendrei Skanzen 11:20
- Halála előtt műveinek elégetésére kérte barátját Franz Kafka 08:20
- Felesége volt állandó alkotótársa a groteszk humorú filmjeiről ismert Böszörményi Gézának tegnap
- A színházon kívül a pletykalapok sztárja is volt a botrányos életű Rex Harrison tegnap
- Az ókori Trója mellett Mükéné romjait is feltárta Heinrich Schliemann tegnap
- Őrizetbe vétele előtt még ünnepelt a jakobinus diktatúra vezéralakja, Robespierre tegnap
- Haláláig hitt az „igazságos háborújában” Jorge Videla tegnap
- Száz év után derítették ki, hogy valóban megtörtént a II. Vilmos császár életére törő küldetés tegnap