Nem minden filmszínész Amerikában lesz világsztár
2024. január 11. 09:05 MTI
Kilenc éve, 2015. január 11-én hunyt el Anita Ekberg, Fellini több mint fél évszázada készült Az édes élet című filmjének feledhetetlen Sylviája, egy korszak szexszimbóluma. Hazájában csak egyszer, 1964-ben állt kamera elé, de összeveszett a rendezővel, így ebből a filmből is kivágták.
Anita Ekberg és férje, Anthony Steel az 1956-os Oscar-gálán (Forrás: UCLA Library Digital Collections / Los Angeles Times / CC BY 4.0 DEED)
Korábban
1931. szeptember 29-én Malmőben született, majd itt is nőtt fel, népes családja nem dúskált az anyagi javakban. Anita szépségét kamatoztatva próbált kitörni a szegénységből: már tizenévesen keresett fotómodell volt, húszévesen pedig Svédország szépévé választották.
A győzelem nyomán részt vehetett Amerikában a világszépe választáson is, ahol nem győzött, de mégis nyert: bár egy szót sem beszélt angolul, filmszerződést kapott.
Először az excentrikus milliárdos, Howard Hughes vette pártfogásába, aki azt ajánlotta neki, változtassa meg orrát, fogait és fura nevét. Ekberg az utolsó kérésre nemet mondott, érvelése szerint vagy híres lesz, és akkor az emberek megtanulják nevének kiejtését, vagy nem lesz az, akkor pedig az egész nem számít.
Anita Ekberg az 1961-es A porte chiuse (Zárt tárgyalás) című filmben
1953-tól a Universal Studios támogatásával dráma-, beszéd-, lovagló-, vívó- és táncórákat kellett volna vennie. Ekberg a tanulást, a stúdió pedig egy idő után őt nem vette komolyan.
Mintegy húsz filmet forgatott, ezek többsége méltán elfeledett, azt se sokan tudják, hogy az 1955-ös Véres sikátor egy mellékszerepéért (érdekes módon kínai nőt alakított) Golden Globe-díjat kapott.
Sztárrá csinos arca és júnói termete tette, a magazinokban megjelent képeit sok férfi tűzte ki szobája falára, a híres humorista Bob Hope pedig azt mondta: „szüleinek kellett volna adni az építészeti Nobel-díjat.”
Anita Ekberg 1956-ban még elsősorban amerikai produkciókban szerepelt
A „jéghegynek” becézett, skandináv külsejű, de olaszos temperamentumú művésznő komolyabb szerepekre és színészi elismertségre vágyott. A lehetőséget 1960-ban Federico Fellinitől kapta meg, aki vele játszatta el Az édes élet Rómába látogató amerikai filmsztárját. Ekberg nevét és megjelenését mindenki abból a híres jelenetből ismeri, amikor káprázatos fekete ruhájában éjszaka megmártózik a Trevi-kút hűs vizében.
A színésznő Fellini Dolce Vita című filmjének leghíresebb jelenetében
A sikeren felbuzdulva egy évtizedig Itáliában forgatott. Fellini szerepeltette a Boccaccio '70 című alkotásában, a Vittorio De Sica által rendezett A nő hétszer című vígjátékban pedig Shirley MacLaine oldalán alakított.
A hetvenes évektől már csak epizódszerepeket vállalt, azt is ritkán, Fellini 1987-es önéletrajzi ihletésű Interjú című filmjében már alaposan megváltozott külsővel, hajdani nagy szerepére emlékezve tűnt fel. Érdekesség, hogy hazájában csak egyszer, 1964-ben állt kamera elé, de összeveszett a rendezővel, ezért ebből a filmből is kivágták.
Mozgalmas magánélete során kapcsolatba hozták Gary Cooperrel, Frank Sinatrával, Marcello Mastroiannival és a Fiat-vezér Gianni Agnellivel is. 1956-ban hozzáment a filmszínész Anthony Steelhez, akinek karrierje rögvest meg is bicsaklott, mert a sajtó csak Mr. Ekbergként emlegette: a válókeresetet három év után nyújtották be.
Anthony Steel és Anita Ekberg Firenzében, 1956
Második férje a szintén színész Rik Van Nutter volt 1963 és 1975 között. Ekberg idős korára teljesen visszavonult a nyilvánosságtól. Az Empire magazin néhány éve – igaz, a 98. helyen – beválasztotta minden idők 100 legvonzóbb filmsztárja közé. 2015. január 11-én halt meg Olaszországban.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1956
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila
- Gerillaharcot vívtak a mecseki láthatatlanok a szovjetek ellen
- Kádárék közönséges bűnözőknek igyekeztek beállítani az 1956-os forradalom résztvevőit
- Három napot kért Konyev marsall a magyar forradalom leverésére
- Nagy-Britannia és Franciaország is elvesztette nagyhatalmi státuszát a szuezi válság után
- 56-os sajtószemle: miről írtak a lapok a forradalom alatt?
- Forradalmi hétköznapok: utcaképek 56-ban
- „Mintha karácsony lenne” – 1956 a hétköznapi emberek szemével
- Élete végéig gyászolta férjét Maléter Pál özvegye
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.