Nem létezett „angolszász kor” egy tekintélyes brit történész szerint

Írások, nyelvek, értelmezések

Az angolszász hódítás fő forrása Szent Gildas (Kr. u. 500k. – 570k.), egy latin nyelven író brit szerzetes Britannia romlásáról néven ismert műve. Ebben leírja, ahogy a Vortigern vezette britek földjeik egyharmadáért cserébe (római szokás szerint) védelmi szövetséget ajánlanak a szászoknak, akik azonban végül átverik őket, és feldúlják országukat.

Oosthuizen értelmezése szerint azonban Gildas úgy festi le az eseményeket, hogy a szász támadás ellenére továbbra is az északra élő piktek és skótok jelentik a nagyobb fenyegetést az egykori római terület lakóira. Gildas kétségtelenül leírja, hogy a római erők és helytartók távozása után a britek továbbra is a római jogrend, vallási hierarchia és katonai szervezet szerint éltek.

Oosthuizen amellett érvel, a római hatás 400 évvel távozásuk után is megfigyelhető: még a 8. században is a rómaiak örököseiként próbálták feltüntetni magukat az ország feletti hatalomért viaskodó hadurak.

Habár szerinte a szász invázió gondolata történelmi mítosz, a professzor szerint tény, hogy zajlott némi vándorlás a kontinens és a sziget között. Egy, az életet minden szinten átható, gyökeres 5. századi átalakulás helyett azonban úgy gondolja, az Európából érkezők kultúrája, nyelve és vallási szokásai fokozatosan épültek rá a korábbi római-brit alapra.

Így történhetett, hogy a latint és a britont felváltotta a ma óangolként ismert nyelv, amelyet utólag a legtöbben a hódítás folyományának tekintenek.

Oosthuizen a korábbi genetikai vizsgálatokat is megbízhatatlannak tartja azok hibás módszertana miatt, így e tekintetben sem látja bizonyítottnak azt, hogy egy „angolszász” populáció kiszorította volna a korábban ott élőket.

A vita vélhetően igen sokáig folytatódik még, az írott források kis száma és hézagossága, valamint a kutatások összehangolásának nehézsége miatt. Bár Oosthuizen professzor elmélete szélsőségesen revizionistának tűnhet, az új nézetek bekapcsolása a vitába minden bizonnyal ösztönzőleg hat a korszak vitás kérdéseinek mélyebb kutatására.

1. A sötét kor rejtélye
2. Írások, nyelvek, értelmezések

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
• A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
• Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
• Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
• Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
• Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
• Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye