Nem Hunyadi Jánoson múlott a tragikus kimenetelű várnai csata
2024. október 15. 14:20 Pálosfalvi Tamás
Azt a több hónapig tartó hadjáratot, amelyet I. Ulászló magyar és lengyel király, valamint Hunyadi János erdélyi vajda vezetett az Oszmán Birodalom ellen 1443 őszén és telén, általában az oszmán–magyar háborúk egyik legsikeresebb epizódjaként tartják számon. Kétségtelen tény, hogy magyar sereg ilyen mélyen sem korábban, sem később nem hatolt be oszmán területre úgy, hogy onnan kisebb-nagyobb sikereket aratva, jelentősebb veszteségek nélkül vissza is tudjon térni.
Hunyadi János portréja
Korábban
Hunyadi és Európa
A „hosszú hadjárat” annak a politikai-katonai fordulatnak volt első jelentősebb eseménye, amely Hunyadi János 1441-es színre lépésével kezdődött Magyarországon.
Az erdélyi vajda (és számos más) tisztség birtokában Hunyadi szinte egyik napról a másikra a fiatal lengyel király, az 1440. július 17-e óta Magyarországon is uralkodó Jagelló (I.) Ulászló legfontosabb támogatójává lépett elő, és fokozatosan a maga képére formálta a király politikáját.
Hunyadi, amint az egész életművéből látszik, mindennél előbbre valónak tekintette az aktív oszmánellenes fellépést – szakítva a néhai Zsigmond király eredményes, de alapvetően passzív védelmi stratégiájával. Hunyadi az aktív törökellenes harcot még a magyarországi polgárháború végleges lezárásánál is fontosabbnak tekintette, nyilvánvalóan abban a reményben, hogy az oszmán fronton elért sikerek minden más tényezőnél jobban fogják erősíteni Ulászló magyarországi pozícióját, egyben végzetesen aláásva a gyermek V. László támogatóinak pozícióját.
Álláspontjának sikeres érvényesítését jelentős mértékben segítette, hogy 1437 óta a II. Murád szultán vezette Oszmán Birodalom ismét fokozta a katonai nyomást északi határai mentén, aminek jelei nemcsak Szerbia elfoglalásában (1439) mutatkoztak meg, hanem a korábbinál pusztítóbb magyarországi betörésekben (1438, 1442) is.
A külpolitikai helyzet kedvezőnek tűnt. IV. Jenő pápa – aki 1442 folyamán a polgárháború lezárása érdekében Magyarországra küldte legátusát, Giuliano Cesarini bíborost – maga is késznek mutatkozott egy nagyszabású oszmánellenes szárazföldi és tengeri hadjárat finanszírozására.
Ugyancsak érdekelt volt az aktívabb fellépésben az egykori birodalom szánalmas maradékain uralkodó bizánci császár, a gazdag, bár óvatos Velencei Köztársaság, továbbá a lassan önálló állami fejlődés útjára lépő Burgundi Hercegség. Utóbbi uralkodója, Jó Fülöp herceg, annak a Félelemnélküli Jánosnak volt a fia, aki fél évszázaddal korábban Zsigmond magyar királlyal együtt harcolt Nikápolynál.
A pápaság, Velence és Burgundia gazdagsága elegendő garanciának tűnt egy olyan tengeri hajóhad felszerelésére, amely képes lesz lezárni az Oszmán Birodalom két felét egymástól elválasztó szorosokat: a Boszporuszt és a Dardanellákat, ilyen módon megakadályozva, hogy Murád szultán egyesíteni tudja a rendelkezésére álló erőket.
Az 1443 tavaszán Ibrahim karamániai emír vezetésével Anatóliában kitört felkelés pedig azzal a reménnyel kecsegtetett, hogy magyar támadás esetén a szultán kétfrontos háborúra kényszerül.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
28. A második világháború
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Argentínában sem menekülhetett sorsa elől a „végső megoldás” végrehajtója, Adolf Eichmann
- Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
- A bukott Duce maradványain vezette le háborús dühét az olasz nép
- A gyógyszeriparban, a közlekedésben és a számítástechnikában is óriási előrelépést hozott a II. világháború
- 1946-ban zárták be az utolsó, japán-amerikaiakat fogva tartó koncentrációs tábort
- Gránát elé vetette magát a brit katona, hogy megmentsen egy anyát és gyermekét
- Mindössze három fogolynak sikerült elmenekülnie a „nagy szökés” során
- Második világháborús tankot emeltek ki egy folyóból a Fülöp-szigeteken
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- Margaret Thatcher az Egyesült Királyság élén 18:05
- Az első szívátültetéssel sikeresen magára haragította a dél-afrikai rezsimet Christiaan Barnard 15:05
- Viktória királynő közbenjárásával szabadult ki a börtönből Kossuth Zsuzsanna 14:33
- Három kategóriában díjazták a Magyaroszág 365 fotópályázat alkotóit 13:20
- Jézus Krisztus születésének ünnepére készít fel minket az adventi várakozás 09:50
- Szegény amerikai lányból lett a brit parlament első női képviselője Lady Astor 08:20
- A hidegháború végét jelentette a máltai találkozó tegnap
- Virágzott a tudomány, az orvoslás és a költészet az ókori Babilonban tegnap
