Nem csak Angliában volt kultusza Artúr királynak a középkorban
2021. december 12. 15:36 Múlt-kor
Korábban
A rettegett hadvezér
Artúr legendája tehát évszázadokon át számos generáció képzeletvilágát formálta, a kutatók azonban még manapság sem tudják biztosan, valós történelmi személyiség ihlette-e alakját. Simon Young, a téma jeles kutatója amellett érvel, hogy elsősorban neve árulkodik arról, hogy Artúr valóban létezett.
A név ugyanis valószínűleg a latin Artoriusból ered, az öntudatos brit kelták pedig aligha adtak volna latin nevet saját hősüknek, ha nem egy valóban létező személyről lenne szó.
Bár a legelterjedtebb elmélet szerint Artúr valamikor az 5-6. században élt, egyetlen korabeli forrás sem tudósít a létezéséről. Alakja legkorábban egy walesi szerzetes, Nennius 830 körül írt Historia Brittonum című munkájában bukkant fel.
Bár a kutatók egészen a 20. század közepéig hiteles forrásként támaszkodtak Nennius művére, kiderült, hogy az abban megjelenő artúri alak eredetét a kelta szájhagyományban és mondavilágban kell keresnünk. A barát krónikájában Artúr a Nagy-Britanniát lerohanó szászok elleni harc brit kelta hadvezéreként jelent meg, aki egymaga 960 ellenséggel végzett a hódítók ellen vívott tizenkettedik, badoni csatában.
A körülbelül egy évszázaddal később az Annales Cambriae-ben (walesi évkönyvek) Artúrt több helyen is említik. Elsőként egy 516 környékére datált esemény kapcsán jelenik meg, amint a brit kelta csapatok élén – Jézus Krisztus keresztjét három napon és három éjszakán keresztül cipelve – győzelmet arat a szászok felett a badoni csatában.
A krónika először tett említést Artúr huszonegy évvel később, Camlann-nál vívott utolsó ütközetéről. Itt bukkant fel a forrásokban az Artúr halálával kapcsolatos legendárium egyik legfontosabb szereplője, Medraut (Mordred) neve: „A camlanni csata, amelyben Artúr és Medraut elesett” – áll a krónikában.
A szövegrészlet tehát nem közöl semmilyen információt azonkívül, hogy mindketten odavesztek a csatatéren, az emberi képzelet azonban alaposan kiszínezte ezt a rövid megjegyzést. Artúr halála a mondakör egyik legmisztikusabb kérdése lett, amelynek tisztázatlansága nagyban hozzájárult alakjának hihetetlen népszerűségéhez.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Ostromok és újjáépítések kísérik végig a Vigadó történetét
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból 19:05
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához 17:05
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum 11:20
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit 09:50
- Óriási reklámkampány készítette elő a millenniumi ünnepségeket 09:05
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága tegnap
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont tegnap
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét tegnap