Nem csak a pestis, de a szifiliszhez hasonló betegségek is pusztítottak a középkori Európában
2020. június 24. 16:42 Múlt-kor
A gyilkos pestisjárványok a középkor világának szerves részét képezték, így a korból származó tömegsírok feltárása napjainkban már nem olyan nagy szenzáció. Egy 15. századi, nemrégiben Litvániában felfedezett tömegsír azonban valami egészen érdekeset tartogatott a szakértők számára: az egyik áldozat, egy nő a pestis mellett egy másik kórral, a frambőziával is megfertőződött.
Korábban
Egy újabb, szokványos tömegsírnak indult
A forrásokban számos leírás található fertőző betegségben elhunyt emberek maradványait tartalmazó tömegsírokról, de ezeknek helyéről, és a bennük fekvő áldozatokról igen hiányosak az ismereteink. Litvánia fővárosában, Vilniusban nemrégiben egy ilyen tömegsírra bukkantak. A felfedezésre tulajdonképpen szokványos módon, egy építkezésnek köszönhetően került sor.
A csontvázak genomjának vizsgálata során a kutatók fontos következtetésekre jutottak a szifilisz európai történelmével kapcsolatban. Az új eredményeket a Scientific Reports tudományos magazinban nemrégiben megjelent tanulmányban publikálták.
„A litván tömegsírral kapcsolatban semmiféle írott forrásból nem nyerhetünk információt, de a temetkezési környezet és az, hogy a sír a középkori város határán kívül helyezkedett el, arra utaltak, hogy pestis, vagy valamiféle más fertőző betegség áldozatait helyezték el benne” – nyilatkozta Rimantas Jankauskas, a Vilniusi Egyetem Orvostudományi Karának professzora.
„Hogy valóban megbizonyosodjunk erről, DNS-vizsgálatokat kellett elvégeznünk” – tette hozzá Jankauskas.
„A pestis egy gyakori betegségnek számított abban az időben, és minden DNS-vizsgálat rendkívül sok információval szolgál annak terjedéséről” - hangsúlyozta a Kirsten Bos, a jénai székhelyű Max Plank Intézet molekuláris paleopatológiával foglalkozó vezető tudósa, a litvániai kutatás vezetője.
Karen Giffin, a Bos vezette kutatócsoport tagja a tömegsírban fekvő áldozatok fogait mintának használva gyorsan beazonosította a kórokozó DNS-ét.
„Elégedett voltam, hogy egyértelműen megállapítást nyert az a tény, hogy pestis áldozatai fekszenek a tömegsírban” – mondta Giffin. „De azt is szerettük volna tudni, hogy az általunk kifejlesztett módszerek a kórokozók molekuláris kimutatásában szolgáltatnak-e extra információkat számunkra az egykor élt helyi populáció egészségügyi állapotával kapcsolatban.”
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nácik
- Először még sikerült megmenekülnie a hamis iratokkal Adolf Eichmannak
- Versenyt futottak a nagyhatalmak a német tudósokért a 2. világháború után
- Diplomácia helyett megszállással válaszoltak a németek a jugoszláv puccsra
- Katonai esély sem volt rá, hogy megakadályozzák a német csapatok bevonulását
- Újabb lépés a diktatúra felé: a Reichstag felgyújtása
- Kilencszáz nap rémálom – 80 éve ért véget Leningrád ostroma
- A közönség azt hitte, hogy Lincoln merénylőjének felbukkanása a darab része 09:20
- 09:15
- 09:12
- Rekord gyorsasággal osztották ki az első Oscar-díjakat 09:05
- A pestisjárvány miatt szenteltette magát pappá az opera műfajának megteremtője tegnap
- Új kampánnyal hívja fel a figyelmet a Szintlépés Alapítvány az adó 1%-ának fontosságára tegnap
- 7+1 híres merénylet a történelemből tegnap
- Bányatörvényeket is fordított a Nap és a Föld távolságát elsőként meghatározó Hell Miksa tegnap