2020. ősz: Hiúságunk története
ITT támogathatsz bennünket

Nem az ember általi vadászat, hanem a klímaváltozás okozhatta a gyapjas orrszarvú kihalását

2020. augusztus 18. 19:01 Múlt-kor

Nem az őskori vadászok, hanem a klímaváltozás a felelős a gyapjas orrszarvú kihalásáért – állítják a Stockholmi Egyetem kutatói újonnan megjelent tanulmányukban. A szakértők 14 állat maradványaiból vettek DNS-mintát, amelyekből aztán a nagy testű ősállat populációinak különféle tulajdonságaira vonatkozóan nyertek ki információkat a közvetlenül a faj kihalása előtti időszakból.

gyapjas orrszarvú
Kép forrása: Wikimedia Commons

Korábban az ember volt a gyanúsított

Az olyan nagy testű emlősök, mint a gyapjas mamut, a gyapjas orrszarvú vagy a hegyi oroszlán a legutóbbi jégkorszak végén történt kihalását sokáig az ember elterjedésének és az általa folytatott vadászat fokozódásának tudták be.

Habár kétségtelenül nem segítette elő az ember általi vadászat eme állatfajok fennmaradását, a jelek afelé mutatnak, hogy a gyapjas orrszarvú esetében a melegedő éghajlaté lehetett a nagyobb szerep. Tanulmányukban a Stockholmi Egyetem kutatói azt írják, a DNS-minták alapján az állat populációi „stabilak és egészségesek” voltak egészen néhány ezer évvel Szibériából való eltűnésükig.

Valószínűleg ez volt az az időszak, amikor az időjárás túlságosan meleggé vált az extrém hideghez alkalmazkodott faj számára, és már túl sok szempontból nehezítette meg életüket.

A kutatók csont-, szövet- és szőrmaradványokból is vettek DNS-mintákat a kutatáshoz. A tanulmány vezető szerzője, Love Dalén elmondta: a régebbi feltételezések szerint az ember 14-15 000 éve jelenhetett meg a gyapjas orrszarvú szibériai élőhelyein, és ekkorra tehető a faj kihalása is, az emberi tevékenységgel kapcsolatos következtetés így adta magát.

„Nemrégiben azonban több felfedezés is történt, amely sokkal régebbi emberi jelenlétről tanúskodik, ezek leghíresebbike körülbelül 30 000 éves” – mondta el Dalén.

„Tehát a gyapjas orrszarvú a kihalás irányába történő elindulása nem esik annyira egybe az ember első megjelenésével a térségben. Valójában még enyhe növekedést is látunk a populációban ebben az időszakban” – jegyezte meg Dalén.

Társszerzői egyike, Edana Lord elmondása szerint az állatfaj komplett sejtmagi, azaz nukleáris genomját fel tudták térképezni, ennek segítségével pedig „vissza tudtak tekinteni az időben”.

„Emellett 14 mitokondriális genomot is szekvenáltunk, hogy az effektív női egyedszámot meg tudjuk becsülni” – tette hozzá Lord.

A genomok genetikai sokféleségét vizsgálva a kutatók a kihalásuk előtti több tízezer évre vonatkozóan meg tudták becsülni a gyapjas orrszarvúk populációját.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. ősz: Hiúságunk története
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
A gyapjas orrszarvú csontváza (kép forrása: Wikimedia Commons)
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Olvasta már?
Bezár