Szerelemből vagy pénzért? Ők voltak a történelem leghírhedtebb aranyásó vőlegényei

Cillei Borbála (jobbra) és lánya, Luxemburgi Erzsébet (balra) koronás magyar királynék

Házassággal a csúcsra törni

Ciceróra az ókor egyik legtehetségesebb szónokaként és legnagyobb hatású államférfijaként emlékezünk. Jómódú lovagi családjának tagja közül elsőként töltött be állami tisztségeket, és karrierjében végül egészen a konzulságig jutott. Politikai törekvéseiben a homo novus nagy mértékben támaszkodott feleségére, Terentiára, akit 27 évesen vett feleségül i. e. 79-ben. A gazdag családból származó nő apja halála után jelentős birtokot örökölt, így saját jogán volt igen jómódúnak mondható; erre a vagyonra Cicerónak nagy szüksége is volt karrierje alakításához, céljai eléréséhez. Az érdekházasság egyébként megfelelt a felsőbb társadalmi rétegek korabeli szokásainak, így az nem keltett kellemetlen feltűnést.

Cicerót felesége vagyona indította el a cursus honorumon, a magas állami tisztségek egymás után következő pályáján

A házasfelek mintegy harminc évig éltek együtt harmóniában, de végül Cicero i. e. 51 körül elvált Terentiától. Ma sem tudjuk pontosan, hogy mi okozta a szakítást kettejük között, Cicero mindössze annyit közölt barátaihoz szóló leveleiben, hogy felesége „elárulta” őt, de hogy ezt az árulást magán- vagy politikai életében szenvedte el, nem derül ki. Akárhogy is történt, a válás után a politikusnak vissza kellett fizetnie Terentia nem jelentéktelen hozományát. Ez egyes kutatók szerint ez magyarázhatja nem sokkal későbbi újabb házasságát korábbi nevelt lányával, Publiliával: a zsebébe érkező újabb vagyon segíthette őt ki az előző visszafizetése miatt keletkezett pénzzavarból.

Tudtad, hogy a bankok már a civilizáció hajnalán kinyitottak? Vajon hogyan működött az ókorban a hitelezés? Miként dőzsölt a századfordulón egy magyar bankár? Hogyan zajlott a kölcsönfelvétel évszázadokkal ezelőtt? Az OTPédia oldala könnyed stílusban, szórakoztató módon mutatja be modern életünk egyik legfontosabb szegmensét, a bankjegyek és a pénzintézetek világát. A-tól Pénzig.

A feudalizmus térhódításával már nem csupán a készpénz, hanem a menyasszonnyal érkező jelentős földbirtok is vonzóvá tehetett egy-egy frigyet. Aquitania hercegei a középkorban névlegesen a francia király vazallusaiként, gyakorlatilag kiskirályokként uralkodtak hatalmas birtokaikon. X. Vilmos herceg elsőszülött lányaként és örököseként a cím és a birtok is Aquitániai Eleonórára szállt, amikor apja 1137-ben meghalt. Vilmos végrendeletében lányát és az örökséget is VI. Lajos francia király gondjaira bízta, meghagyva, hogy keressen Eleonóra számára megfelelő férjet. A nagybeteg Lajos lecsapott a kínálkozó lehetőségre, miszerint a hercegséget a francia korona közvetlen befolyása alá vonja, és három hónappal Vilmos halála után legidősebb fiához, Lajoshoz adta Eleonóra hercegnőt.

Aquitániai Eleonóra mindkét férje mellett a politikai színpad aktív szereplője volt

VI. Lajos napokkal később elhunyt, így az aquitaniai hercegségbe éppen csak beiktatott fia VII. Lajos néven lépett a trónra, Eleonórát pedig francia királynővé koronázták. A házasságot tizenöt évvel később felbontották, mivel nem született belőle fiúutód; Eleonóra visszakapta földjeihez való jogát, és rögtön ezután követeket küldött Henrikhez, Normandia hercegéhez, hogy jöjjön és vegye el őt feleségül. Henrik kapva kapott az alkalmon, uralma alá vonva ezzel Aquitania hercegségét is, sőt két évvel később az angol királyi címet is elnyerte – nem kis részben megnövekedett politikai hatalmának köszönhetően.

I. Jakab skót király fiatalkorában tizennyolc éven át élvezte kényszerűségből az angol udvar vendégszeretetét. Az ifjú, még megkoronázatlan uralkodót tizenegy évesen angol kalózok fogták el és szállították IV. Henrikhez, miközben épp Franciaországba próbált menekülni a Skóciát uralma alá hajtó Robert Stewart, Albany hercege elől. Jakab hosszú fogsága alatt Stewart kormányozta régensként Skóciát, és a legkevésbé sem állt érdekében királyát kiszabadítani.

A legenda szerint Jakab szobája ablakából kitekintve látta – és szerette – meg Johannát

Az első reménysugár a szabadulásra Jakab házasságával csillant fel: 1424 februárjában vette feleségül a Lancaster-házból származó Beaufort Johannát, aki a hagyomány szerint Jakab The Kingis Quair (A király könyve) című versét ihlette. Az esküvő után a csecsemő VI. Henrik régenstanácsa végül 40 ezer font sterling váltságdíjért cserébe szabadon engedte Jakabot – amelyből levontak 10 ezer márkát, mint Johanna hozományát (egy márka egy font kétharmadát érte). Bár a történetek vonzalomról és szerelemről szólnak, szinte biztosnak tekinthető, hogy Jakab házassága nem kis részben politikai alapú volt, és hogy felesége hozományát, beleértve saját szabadságát is, szívesen fogadta a skót király.

1. Házassággal a csúcsra törni
2. Birodalmakat formáló hozományok

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­nyár
Múlt-kor magazin 2020

• Agyagból készült a legősibb és legnagyobb maja építmény
• Főszerkesztői köszöntő
• Az erotika stílusa: Josephine Baker
• A kis magyar–osztrák háború és következményei
• Beilleszkedési kényszerpályán a délvidéki magyarság
• Erdélyi életstratégiák Trianon után
• A kárpátaljai magyarság megszállás alatt
• A felvidéki vármegyék és Csehszlovákia létrejötte
• Erdélyi fatányéros orosz jazzel