Művészetében elszakadt a formáktól az impresszionizmus névadója, Claude Monet

Monet: Önarckép beretben (1886)

Párizsban született, apja kereskedő volt. Ifjúkorában Le Havre kikötővárosában élt, karikatúrái és portréi nyomán itt ismerte fel tehetségét Eugéne Boudin, akinek ösztökélésére csatlakozott a szabadtéri festészet, a plein air kedvelők köréhez.

1859-ben visszaköltözött Párizsba, ahol megismerkedett Constant Troyonnal, a barbizoni tájképfestők mesterével, majd Camille Pissarróval.

Monet 1860 és 1862 között Algériában katonáskodott, Afrika élénk színei erősen hatottak festészetére. Leszerelése után ismerkedett meg Auguste Renoirral és Alfred Sisley-vel; a fiatal festők Edouard Manet-t tartották vezérüknek, noha ő nem értett egyet művészeti elveikkel.

Párizs akkori képzőművészeti életét az akadémikus festészetet képviselő Szalon kiállításai határozták meg, Monet és társai viszont a Visszautasítottak Szalonjához csatlakoztak, és a fontainebleau-i erdőbe jártak tájképeket festeni.

Monet festészetének sajátos jegyei az 1866-os Reggeli a szabadban című képén tűnnek fel először, az anyagszerű, realista ábrázolás a fényjelenségek érzékeltetésével együtt jelentkezik. Párizsi képein (Saint Germain l'Auxerrois, Louvre-rakpart, A gyermekek kertje) még a levegő remegése is érezhető a várost besugározó napfényben.

A Terasz Le Havre mellett vagy a Nők a kertben az impresszionizmust közvetlenül előkészítő képek. Ezután Renoirral a Szajnát festette, a napfényes természet, a víz tükröződése, a színes árnyékok tették mozgalmassá képeit (A Szajna Argenteuil-nél, La Grenouillére).

Nő a kertben (1867)

Az 1870-es porosz-francia háború miatt Pissarróval Londonba mentek, ahol lenyűgözte őket Turner festészete. A londoni Parlament című képe felhasználta az angliai köd formaoldó hatását. A japán fametszetek is hatottak rá, akárcsak kortársaira, Hollandiában csatornákat, hajókat és szélmalmokat festett.

1872 és 1878 közt Argenteuil-ben élt, optikai látomásaiban az ember már csak kellék. Ekkori párizsi képeit (Boulevard des Capucines, A fellobogózott Rue Montorgeuil) a remegő atmoszféra, a napfényes színek teszik elevenné.

A pillanatnyi benyomásokat, légköri változásokat megragadó irányzat nevét Monet Impresszió, a felkelő nap című képe adta, amely a mozgalom első, 1874. évi kiállításán volt látható. Ismertek festménysorozatai, amelyeket azonos témákról különböző napszakokban, más-más fényviszonyok mellett festett, első ilyen sorozata a Saint-Lazare pályaudvarról készült.

[galeria_kep_35901]

A csoport felbomlása után, 1878-ban Vétheuil-be, 1883-ban Givernybe költözött, mindkét hely számos képét ihlette. Ezek az esztendők művészete elismerését is meghozták, 1889-ben óriási sikere volt Rodinnel közös kiállításának.

Az 1890-es Szénaboglyák sorozata főleg a légköri jelenségeket tükrözi. Leghíresebb, 1890-től 1892-ig festett sorozatán, a roueni katedrálist ábrázoló képein szinte eltűnik az épület, a kőcsipkék részletei, csak a levegő és a fény finom remegése látható reggel, délben, délután és este.

A 20. század első éveiben festett Temze-képei Turner hatásáról tanúskodnak, a köd, a gyárak füstje, a londoni szmog elhalványítja a hidakat és a parlament tornyát. 1908 és 1910 között megromlott szemmel Velence csatornáit, műemlékeit festette.

Ezután kertjének virágaival, japán hídjával, a vízfelületek színjátékával szinte tárgy nélküli képeket alkotott. Tavirózsáinak óriás pannóit az Orangerie-ben helyezték el. Monet 1926. december 5-én halt meg, retrospektív kiállítását 1928-ban rendezték meg Párizsban.

[galeria_kep_35903]

Monet művészete maradéktalanul megvalósítja az impresszionizmus elveit. Képei tárgyak helyett színeket és megvilágítási helyzeteket ábrázolnak. A képszerkesztés feladása, a tárgytalanítás az absztrakt művészetet előlegezi meg.

Az impresszionizmus – a fényképezés fejlődésével párhuzamosan – elsőként szakított a pontos ábrázolás igényével, és a művész egyéni látásmódját fejezte ki. Ez ma már alig elképzelhető felháborodást keltett, a közízlés az előző korok képeinek sötét színeit értékelte, a plein air, az élénk színvilág szokatlanul hatott.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

15. A középkori magyar királyság megteremtése
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
  
• Harcokkal és törvényekkel fektette le Szent István az évezredes magyar államiság alapjait