Hitler elfeledett szövetségesei

Mit üzennek az írországi éhínség gyermekáldozatainak tejfogai?

2015. április 20. 11:15 MTI

A nagy írországi éhínség gyermekáldozatainak fogazatának és csontvázának izotópvizsgálatát végezték el a Bradfordi és a Durhami Egyetem tudósai, akik szerint e kutatás révén a most felnövekvő nemzedékek későbbi egészségi állapotára lehet következtetni.

Az írországi éhínség egyik áldozata

A kutatásról az American Journal of Physical Anthropology című szaklapban jelent meg tanulmány. Az 1845-49-es évek nagy éhínséget Írországban a burgonyavész (Phytophthora infestans) okozta, amely elpusztította a parasztság fő táplálékát, a burgonyát, amelyet takarmányként is használtak. Becslések szerint egymillióan haltak meg az éhezés és betegségek következtében, további két millió ír pedig emigrált - olvasható a The Guardian online kiadásában és az EurekAlert hírportálon.

A kutatók két 19. századi temetőben feltárt csontvázakat vizsgáltak. Az egyik sírkertet az írországi Kilkennyben, a város valamikori dologháza mellett egy építkezés kapcsán találták meg. A korabeli legnagyobb ismert tömegsírból több mint 800 felnőtt és gyermek földi maradványai kerültek napvilágra, az elhunytak az éhezés és a láz végzett, de sok volt közöttük a skorbutos is. A másik, az 1843 és 1854 között használt temetőt Londonban tárták fel, ahol az elhunytak egy része írországi menekült volt.

A tudósok a gyermekek és felnőttek fogazatának karbon- és nitrogénizotópjait elemezték. A fogak, amelyek a születés előtt kezdenek kialakulni, rétegekben formálódnak, ezek mindegyike négy hónap alatt jön létre. Így egyes rétegek a gyermek fejlődésének meghatározott időszakához köthetők. A nitrogénizotópok magasabb szintjét a fogazatban és a csontokban általában a jó egészségi állapottal és fehérjedús táplálkozással hozzák összefüggésbe.

"A két temető áldozatainak vizsgálata viszont arról tanúskodott, hogy épp azok a csecsemők hunytak el, akiknél magasabb volt a nitrogénizotópok szintje" - emelte ki Julia Beaumont, a Bradfordi Egyetem régésze, a tanulmány vezető szerzője. Hangsúlyozta: e csecsemők esetében a magasabb nitrogénszint épp az anyák éhezéséről tanúskodik, akiknek szervezete valósággal felemésztette önmagát, hogy szoptatni tudja gyermekét.

"Az alultáplált asszonyok gyermekei nem kaptak meg minden szükséges tápanyagot, és nagy valószínűséggel ez lehet a haláluk magyarázata" - fogalmazott a kutató. Hasonló összefüggéseket mutattak ki a tanulmány szerzői bronzkori és angolszász temetkezésekben feltárt halottak fogazatában is. Mivel a csecsemőkori alultápláltságnak életre szóló egészségügyi következményei vannak, Julia Beaumont meggyőződése szerint a mai gyermekek tejfogainak vizsgálata támpontot jelenthet olyan jövőbeli egészségügyi kockázatok szempontjából, mint amilyen a diabétesz, vagy a szív-és az érrendszeri betegségek.

Ezért kollégáival jelenleg egy hosszútávú kutatás keretében a Bradfordban 2007 és 2010 között született 13 500 gyermek egészségi állapotát követi nyomon a felnőttkorig. Emellett vizsgálatokat végez Szudánban is. Reményei szerint ily módon sikerül összefüggést kimutatni a kiesett tejfogak karbon- és nitrogénizotópjainak szintje, az anyák kórtörténete és gyermekeik egészségi állapotának alakulása között.

Címkék
2017. tél: Hitler elfeledett szövetségesei
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!