Mit keresett a Vörös Hadsereg Dániában 1946 tavaszáig?

„Szívélyes” viszony

A következő napok folyamán további 7000 főnyi erősítés érkezett, köztük női katonák is – a visszaemlékezések szerint a helyieket meglehetősen zavarba hozta a fegyveres, egyenruhás nők szokatlan látványa.

A szovjetek hamar ellenőrzésük alá vonták Bornholm egészét, a dánok pedig – mind a helyiek, mind a kormány – hallgatólagosan elfogadták a helyzetet.

Richard Dewing brit vezérőrnagy – aki május 5-én Koppenhágában fogadta el a dániai német főerők kapitulációját – arról írt, a dánok és a szovjet csapatok kapcsolata „szívélyesnek” tűnt. Hozzátette: „ez megszüntetett minden esélyt arra, hogy egyetlen evezőt is a bornholmi örvénylésbe kelljen tennem, ami meglehetős megkönnyebbülés volt.”

Dewing megjegyezte: „csak remélhetem, hogy a további fejlemények nem lesznek olyannyira a dán érdekekkel ellentétesek, hogy a dánokban neheztelést ébresszenek a brit és amerikai szövetségesek iránt, amiért nem előzték meg az oroszokat, és nem hoztak létre esetleg állandó katonai támaszpontokat a szigeten.”

Ahogy azt a helyi múzeum tárlata is bemutatja, Bornholm lakói fokozatosan megtanultak a megszállókkal együtt élni, ahogy a szovjet jelenlét heteiből hónapok lettek. Voltak ünnepségek, táncestek, és néhány sportesemény is.

Júliusban a koronaherceg, a későbbi IX. Frigyes király is a szigetre látogatott családjával, ahol együtt vacsorázott Fjodor Fjodorovics Korotkov vezérőrnaggyal, a megszálló erők parancsnokával.

A helyzet nem volt mentes a feszültségektől: a civil lakosságnak tűzifát és földgázt kellett beszolgáltatnia a szovjet csapatoknak, és segíteni barakkjaik és más épületeik felhúzásában, miközben saját házaikat is újjá kellett építeniük.

A feljegyzések szerint egy szovjet katona által elkövetett nemi erőszak nyert csupán bizonyítást, azonban a beszámolók szerint mindennaposok voltak a nők elleni támadások, ezért azok nemigen merészkedtek egyedül az utcára. A nőkkel szembeni erőszaknál is nagyobb mértéket öltöttek a lopások és rablások – főként a karórák, illetve a kerékpárok érdekelték a szovjet katonákat.

Habár Dánia voltaképpen a győztesek oldalán ünnepelhette a háború végét, a szigeten igencsak eltért a hangulat az ország többi részétől a „felszabadítók” viselkedése, illetve a levegőben lógó bizonytalanság miatt is.

A dán lakosság nagy része számára Bornholm egyfajta vakfolttá vált, mivel az állami média vonakodott elismerni, hogy az ország egyes részei valójában nem „szabadultak fel” ténylegesen.

Ugyancsak eltitkolták a szovjet megszállás költségeit – Sztálin ugyanis ragaszkodott ahhoz, hogy azok a dánokat terheljék.

1. Valami bűzlik Dániában
2. Vonalak a térképen
3. Bombák hullanak
4. „Szívélyes” viszony
5. Egyezkedés és megoldás

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

17. A polgári átalakulás programja és megvalósulása a 19. századi Magyarországon
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Az öntörvényű Garibaldit két magyar bajtársa is segítette a szicíliai partraszállásában
• Újjáélesztette a hazai szabadkőművességet a „dualizmus kultúrpápája”
• Egyedülálló módon megbecsülte gyárának alkalmazottait Ganz Ábrahám
• Elismert régész és szabadkőműves is volt a "dualizmus kultúrpápája"
• A fogságból is megszökött a magyar statisztika atyja, Keleti Károly
• Veszteséges pénznyelőből jövedelmező ágazattá tette a magyar vasutat Baross Gábor
• Sokallta Bosznia megszállásának költségeit, ezért lemondott a miniszterségről Széll Kálmán
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egy „második kiegyezés” juttatta hatalomba a Generálist és mamelukjait