„Mit adtak nekünk a rómaiak?” – hat római találmány, amely lehet, hogy mégsem az

Julius Caesar naptára

A julián naptár nem a világ első naptára, de az európai történelemben mindenképpen a legnagyobb hatású. Nem Julius Caesar adta azonban saját nevét a hónapokhoz, ez később történt tiszteletére. Az eredetileg Quintilis nevű ötödik hónapból lett a Iulius, az utána következő pedig az Augustus. A julián naptár 365 napból áll, 12 hónapra osztva, február végén egy plusz nappal minden negyedik évben. Ez a rendszer jól működött egy évezreden keresztül.

Az év azonban nem pontosan 365 és egynegyed nap hosszú. Annak ellenére, hogy csupán apró diszkrepancia, az évszázadok folyamán egyre több problémát okozott – a naptári év körülbelül három nappal lett hosszabb a valódi csillagászati évhez képest minden eltelt évszázaddal. Hosszabb időnként korrekció szükségeltetett, és Kr. e. 46-ban változásokat hoztak. Ezután legközelebb 1582-ben állítottak a naptáron, ez lett a ma a világ nagy részén használt Gergely-naptár.

1. Feltalálók vagy ügyes fejlesztők?
2. A rómaiak és az utak
3. Görög hatások
4. A római beton
5. Julius Caesar naptára
6. Római ostromtechnika
7. Diocletianus államigazgatása és gazdaságpolitikája
8. Amit kétségtelenül a rómaiak találtak fel: a könyv

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód

• Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
• Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
• Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
• Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
• A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
• Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
• Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
• 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
• A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe