Miért volt olyan piszkosul büdös a középkori Londonban?
2017. január 11. 08:36
Ahová a király is egyedül jár
A 13. században az ürülék a legtöbb városban a városfalon létrehozott réseken hullt alá. A kezdetleges illemhely fa ülőkével volt ellátva, a lepotyogó ürülék azonban ráragadt a várfalakra és addig gyűlt a fal tövében, amíg el nem takarították onnan. Az arisztokrácia sokáig nem is tudott mit kezdeni az akkori WC-használattal, ők jó ideig a bilihez ragaszkodtak, amelyet sokszor még az ebédlőkbe is magukkal vittek, ahol kis szekrényekbe rejtették. (A Napkirály például nem rejtegette, ő ott fogadta a látogatókat.) Angliában az első földalatti illemhely 1854-ben nyílt meg és egészen 1971-ig egy pennyt kellett fizetni a használatáért.
Párizsban a 16. században egy rendelet szerint mindenkinek kiabálnia kellett, mielőtt ürülékét az utcára öntötte, és tulajdonképpen a nyugat-európai városokban még a 19. században is előfordult, hogy a székletet az utcára ürítették. A középkorban a tehetősebb londoni családoknak olykor a kert végében állt egy kis latrina, amelyet rendszeresen tisztíttattak. Legtöbben a nyilvános illemhelyeket vették célba kis és nagy dolgaik elintézése végett, ám olykor ezen tevékenység akár halállal is végződhetett, ugyanis nem egy ember élete ért csúfosan véget, miután beleesett a színültig telt latrinába.
A privát és nyilvános illemhelyeket (általában éjjelente) takarítók hagyományos módon, szekereken igyekeztek eltávolítani az emberi ürüléket a városból, ám a tartályuk egyáltalán nem volt lezárt. A középkori szomszédok civódásait is megörökítő Books of Assizes megemlít egy alkalommal egy agyafúrt háztulajdonost, aki pottyantós vécéjét egy kis kinyúlással közvetlenül az utca fölé építette, így egyenesen a járókelők fejére csinálhatott. Valamint egy asszonyt is, aki pedig külön ereszt csináltatott a fekália elvezetésére.
Az első vízöblítős illemhelyet maga I. Erzsébet angol királynő egyik keresztfia, Sir John Harrington találta fel a 16. század végén. Az uralkodónak annyira megtetszett a szerkezet, hogy a palotájába is beszereltetett egyet. Harrington találmányát Alexander Cummings londoni órásmester forradalmasította 1775-ben, aki az S-alakú vízvezeték feltalálásával megakadályozta a szag kiáramlását.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Ostromok és újjáépítések kísérik végig a Vigadó történetét
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető 18:05
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma 16:05
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit 15:05
- A maffia információi segítették a szövetségeseket a szicíliai partraszállásnál 09:05
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból tegnap
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához tegnap
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum tegnap
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit tegnap