7 végzetes pillanat

Miért készítettek a szovjetek maja kártyákat?

2018. december 4. 15:41 Múlt-kor

A maják gyönyörű kultúrája a spanyol rombolásnak köszönhetően hatalmas csapást szenvedett, mára például csupán négy kódex élte túl a pusztítást, a nyelv pedig éveken belül kihalt. Évszázadokon keresztül próbálták megfejteni az írott szövegeket, ám a végső áttörést egy ismeretlen szovjet kutató érte el 1952-ben. Munkáját kezdetben kigúnyolták nyugaton, ám később kezdték elismerni jelentőségét. A Szovjetunió egy gyönyörű kártyacsomagot adott ki két évtizeddel később a tiszteletére.

Maja kártya

A 16. században a spanyolok meghódították a maja birodalmat, amely a mai Mexikó, Guatemala, Honduras, El Salvador, Nicaragua, Belize és Costa Rica egyes vidékeire terjedt ki. Az eredeti maja nyelv elveszett, csakúgy mint a több ezernyi írásos emlék. Amikor a spanyolok megérkeztek Közép-Amerikába az 1500-as években, mindent megtettek annak érdekében, hogy bezúzzák a pogánynak tartott írásokat. A spanyolok ámokfutását nagyon kevés írás élte túl; a ránk maradt négy maja kódex (Drezdai kódex – Codex Dreasdensis, Madridi kódex – Codex Tro-Cortesianus, Párizsi kódex – Codex Peresiensis, és a Grolier-kódex) megtalálásuk, illetve őrzési helyükről kapták a nevüket. A bennük szereplő adatok felbecsülhetetlen értékkel bírnak a kutatók számára, akik a prekolumbiánus írás még ismeretlen titkait kutatják, amelynek egy nem is elhanyagolható része még mindig homályban van.

Mielőtt a spanyol nyelvet és a latin ábécét erőszakkal rájuk kényszerítették a hódítók, a maják egy különleges, bonyolult, ám igen kifinomult írásrendszert használtak, amelyben több mint 800 hieroglifaszerű írásjel volt megkülönböztethető. (Bár a korabeli utazók az egyiptomi hieroglifákhoz hasonlították az írásjeleket, egyáltalán nem áll rokonságban a két nép írása.) A némileg a mai modern japán íráshoz hasonlítható képírás-jeleik egykoron szinte mindent beborítottak a napsütötte templomaiktól kezdve a Chichén Itzában fellelt Drezdai kódexig bezárólag.

A kódexek megfejtésében (és megsemmisítésében is) nagy szerepet játszott a 16. században élt spanyol püspök, Diego de Landa, aki arra kérte a maja nyelvet ismerő írnokokat, hogy fordítsák le a spanyol ábécé betűit a maják hieroglifáira – így sikerült megfejteniük a maja naptár harmadik elemét, a világvége-jóslatok során gyakran emlegetett hosszú számítás elnevezésű időszámítási rendszert is. Az ezen szövegekben körvonalazódó békeszerető, főleg tudományokkal és vallással foglalkozó nép képének mítoszát a huszadik század második felében cáfolták meg. Jurij Knorozov szovjet nyelvész ismerte fel, hogy Diego de Landa „ábécéje” nem betűjeleket, hanem szótagjeleket tartalmaz. Több száz éves, kevéssé eredményes kutatást követően a nyelvész, etnográfus és epigráfus Knorozov 1952-ben ért el áttörést, aki rájött, hogy a maja írás fonetikus jeleket is tartalmaz, nem csupán ideografikus jeleket, mint azt akkoriban vélték a szakemberek.

Az akkor még ismeretlen szovjet kutató tanulmánya azonban a hidegháború egyik legforróbb pontján került publikálásra, és hiába jelentett hatalmas előrelépést az ősi nyelv megfejtésében, alig váltott ki visszhangot nyugaton, és akkor is csupán gúnyolódás tárgyává vált. Egyfajta lejárató kampány részeként többen a szemére vetették, hogy írásából csak úgy sugárzik a marxista-leninista ideológia, holott ez távolról sem volt így, csupán a kor szokásának megfelelően egy ideologikus bevezető volt a munka elején, de a fő érvelésekből teljesen hiányzott „a marxista maszlag”. Munkájának jelentőségét a Nyugat csupán évekkel később kezdte el- és felismerni.

Knorozov és jelentős felfedezésének tiszteletére a szovjetek 1975-ben kiadtak egy speciális franciakártya-csomagot, amelyet ősi maja jelképekkel díszítettek. A Szovjetunióban természetesen a játékpiac is monopolizálva volt, ez azonban nem jelentette azt, hogy unalmas darabok kerültek volna ki a gyárakból. A képeken is látható kártyákat az eredeti maja műalkotások inspirálták, a dizájn pedig Viktor Mihajlovics Szvesnyikov orosz művész keze munkáját dicséri, akit egyébként az opera és a Néva folyó is megihlette egy-egy kártyacsomag díszítésénél, írta az Atlas Obscura.

A szív (kőr) király kártyáján lévő alakot például Xoc királynő ábrázolása ihlette meg (egy 725 körül keletkezett faragványon), aki a maja mitológia egyik legnagyobb hatalmú asszonya volt. Ugyanakkor több alak is felismerhető a maják naptárjából is. A különleges kártyákat csupán rövid ideig nyomtatták, így viszonylag kevés lelhető fel belőle, ám ha valaki egy ritka szovjet kártyával kívánja játszani a Texas Hold’Emet, az eBayen például már 180 dollárért megvehető az egyik példány.

2018. tél: 7 végzetes pillanat
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft
Xoc királynő ábrázolása egy 725 körül keletkezett faragványon
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!