Miért jött létre a lengyel-magyar perszonálunió? 

A két Nagy

Mint ismeretes, 1342-ben Károlyt második Anjou uralkodónk, Lajos váltotta a trónon, egyben a lengyel királyi örökösödési rendben is. A magyar király öröklését 1351-ben erősítették meg, amikor az éppen keleti hadjáraton résztvevő Kázmér súlyos betegen megeskette a táborban lévő nemeseket, hogy halála esetén Lajost fogadják el királyuknak.

1355-ben Budán úgy módosították a trónöröklést, hogy Lajos kiesése esetén unokatestvérére és annak leszármazóira száll a jog. Cserébe a kis-lengyelországi nemesek már megfogalmazták követeléseiket leendő királyuknak, ami adókorlátozási kötelezettséget és határon túli hadra kelés esetén költségtérítést jelentett. A budai egyezmény egy újabb közös hadjáratra is kötelezte a két királyt a folyton lázadozó Halics ellen.

1364-ben, az újdonsült egyetemvárosban, Krakkóban immár igazi királykongresszus volt készülődőben. A szorongatott helyzetben lévő ciprusi király, I. Péter európai körúton kívánt támogatást szerezni királysága török elleni védelméhez. A Wawel ekkor a házigazdán kívül még öt uralkodót látott vendégül: IV. Károly német-római császárt és cseh királyt, a brandenburgi őrgrófot, az osztrák herceget, a dán és természetesen a magyar királyt a megannyi lengyel főnemes mellett. Itt, a később a "Nagy" melléknevet szintén megkapó Kázmér adoptálta, azaz fiává fogadta Nagy Lajost, amely aktussal minden akadályt elhárított Lajos trónöröklése elől.

Négy öröklési egyezmény kellett tehát, hogy Lajos útját biztosítsa a lengyel trónhoz, ami így sem volt sima. 1370. november 5-én, Nagy Kázmér halálával kihalt a Piastok fiága, de Mazóviában és Sziléziában bejelentették trónigényüket a viking eredetű dinasztia még élő oldalági férfi leszármazói. Ám a kis-lengyelországi nemesség idegen volta ellenére is Lajost támogatta, amire több indoka volt. A még mindig pogány Halics felé irányuló expanzió elsősorban a galíciaiak érdekét szolgálta, másrészt a Kárpátok északi oldalát már ekkor élénk gazdasági szálak fűzték Magyarországhoz (ami egészen a XX. századig fennmaradt) - a Krakkó és környékiek által fogyasztott tokaji bor volt például a török hódoltság alatt a Magyar Királyság egyik fő gazdasági támasza.

A magyar uralkodó fejére 1370. november 17-én került a lengyel királyok koronája Krakkóban - így lett Anjou Nagy Lajos, vagy ahogy Lengyelországban a mai napig hívják: Ludwik Węgierski (azaz "Magyar Lajos") a lengyel és a magyar állam első közös királya.

A kutatás az Európai Unió és Magyarország támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú „Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program” című kiemelt projekt keretei között valósult meg.

1. Egy személy - két király
2. Piast-Anjou szövetség
3. A visegrádi hármak
4. A két Nagy

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2010

• Magyar békefenntartók Kínában: haditengerészek a felkelők ellen
• Egy világrekorder magyar stewardess 27 ezer órája a levegőben
• Interjú Oborni Terézzel
• Paraszt Bruegel. Egy holland humanista élete
• Elhurcolva és elhurcolva. Lajos Iván próféciája 1939-ben
• A szovjetterror fehérorosz áldozatai, avagy a Kuropati erdő borzalmas titka
• Anyatejút. A szoptatás kultúrtörténete
• Csellóval a frontra. Egy kalocsai körorvos különleges kalandjai
• Prodam Guidó szenzációs akciója: az első repülés Budapest felett