Mesterségesen mumifikálták a magyar érseket

Kristóf Lilla elmondta, hogy a tárlat elsősorban az érzelmekre próbál hatni az antropológia, a történelem, az orvostudomány és a művészet segítségével. A cél, hogy a látogatók megismerhessék a térséghez ezer szállal kötődő, nagy formátumú érsek életét és korát, emellett "megtapasztalják, hogy miért jó magyarnak és hazafinak lenni".

A kiállításnak helyet adó épület is szerves része a tárlatnak - fogalmazott a kutató. 1666-ban Széchényi György püspök létesítette, hogy a város rászoruló idős polgárait ellássák, később Széchényi Pál is megfordult ott. Az épület ma a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum egyik kiállítóhelye.

A tárlat Széchényi Pál 1811. évi újratemetésével indul. Az érseket végakaratának megfelelően Bánfalván (ma Sopronbánfalva) temették el, de amikor 1809-ben francia katonák feldúlták a környéket, Szécsényi Ferenc úgy döntött, hogy a múmiát átviteti az akkor elkészült nagycenki mauzóleumba. Az eseményről animációs film készült.

Külön teremben mutatják be a múmia 2007-ben kezdődött kutatását. A Semmelweis Egyetemen végzett röntgen- és CT-vizsgálatok bebizonyították, hogy a testet mesterségesen mumifikálták, mivel arzént csak a kézen és az arcon találtak nyomokban. Akkor azzal tartósították a testet, hogy az a hetekkel későbbi temetés idejéig megmaradjon. Kristóf Lilla elmondta, hogy a múmia vizsgálata azért volt fontos, mert a családi legenda sokáig úgy tartotta, hogy az érseket megmérgezték.

A kutató kiemelte: a kiállításon megfogható és megvizsgálható egy hamis múmia, amelyet Bálint Ibolya képzőművész készített. A látogatók Balogh Attila idegsebész világszabadalmat jelentő magyar fejlesztésű 4D anatómiai modellezését demo formájában láthatják, emellett kezükbe vehetik a Széchényi Pál érsek múmiájának CT-felvételeiből létrehozott háromdimenziós, nyomtatott koponyamásolatot.

A tárlaton mutatják be az érsekről készült első mellszobrokat, amelyeket a győri Tánc- és Képzőművészeti Szakközépiskola diákjai és Szabó Márton szobrászművész készítettek. Az alkotások mellett látható Széchényi Pál portréja, amely a Magyar Nemzeti Múzeumból érkezik.

Egy másik teremben az 1704. május 31-i veszprémi mészárlásról készült animációs filmet vetítik majd. Az akkor még veszprémi püspökként szolgáló Széchényi Pál nem tartózkodott a városban, s Heister császári tábornagy katonái és rác szabadcsapatai nőket, gyermekeket és férfiakat mészároltak le a bécsi udvar tudtával.

A győri Kovács Margit Általános Művelődési Központ diákjai Sebestyén Ákos grafikus művész tervei alapján metszeteket és rézmetszeteket készítettek az érsek haláláról, mumifikálásáról, temetéséről és újratemetéséről. Ezek az alkotások a fájdalom vára, a castrum doloris mellé kerültek, amely a barokk kori főúri temetkezés fontos kelléke volt.

Széchényi Pál 1645-ben született Gyöngyösön. 1662-ben lépett be a pálos rendbe Bánfalván, majd világi pap lett. 1676-ban pécsi püspök lett, egy évvel később győri nagyprépost. 1687-ben veszprémi püspök, majd 1696-tól kalocsai érsek. 1704-ben a bécsi udvar békéltetői, közvetítői szerepre kérte fel, hogy tárgyaljon II. Rákóczi Ferenc fejedelemmel. Sopronban hunyt el 1710. május 22-én.

A kiállítás szeptember 30-ig tekinthető meg.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2014

• Elhagyott kastély a 19. századi "Chicagóban"
• Rembrandt, a titokzatos
• Híres történelmi csókok
• Ilyen volt Hitler magánélete egy hódolója szerint
• A budai zsidóság az oszmán hódoltság idején
• A Horthy-Hitler-találkozók históriája
• Meghökkentő múltbéli fogások
• A Horthy-kultusz és a magyar zsidóság
• Az életébe került a mexikói kaland Ferenc József öccsének