Mérgezett fegyverekkel vadászhatott az ősember
2015. március 25. 13:10
Mérgezett lándzsahegyekkel és nyilakkal vadászhatott az ősember, megkönnyítendő a kiszemelt vadállatok leterítését - feltételezik kutatók.
Az eddig ismert vizsgálatokból tudni lehet, hogy az ókori Egyiptomban már 4000 éve használtak mérgezett nyilakat, több olyan fegyver is előkerült, amely az Acokanthera nevű növény fás gyökeréből kivont nyílméreganyagot tartalmazott. Valentina Borgia, a Cambridge-i Egyetemen működő McDonald Institute for Archaeological Research paleolitikum kori fegyverekre szakosodott kutatója azonban úgy véli, hogy ilyen fegyverek már 30 ezer éve is léteztek.
"Önmagukban ezek a fegyverek nem voltak elegendők ahhoz, hogy leterítsenek velük egy olyan nagy állatot, mint a gímszarvas. Nagyon sok mérgező növény volt kéznél, a prehisztorikus közösségek pedig ismerték környezetüket, s tudatában voltak annak, melyek az ehető, a mérgező és a gyógynövények" - fogalmazott a szakember. "Egy ilyen fegyver elkészítése könnyű és gazdaságos volt, a kockázat pedig minimális. Ráadásul a mérgek kotyvasztása gyakran a vadászat rituáléjának hagyományát képezte" - tette hozzá.
Borgia kollégáival a folyadékkromatográfia-tömegspektrometria nevű módszerrel jelenleg azt vizsgálja, hogy a prehisztorikus fegyvereken vannak-e olyan mérgezett növényi maradványok, illetve keményítőszemcsék, amelyek feltételezését egyértelműen alátámaszthatják. Borgia elmondta, hogy az előzetes vizsgálatok megerősítették az Acokanthera-faj jelenlétét, de "egyelőre nem lehet semmit teljesen biztosan kijelenteni", mivel vannak más összetevők is a vizsgált mintában.
Mint ismeretes, a babilóniaiak, a görögök és a rómaiak is használtak mérgezett fegyvereket vadászataik, illetve a háborúk alkalmával (a toxikus szavunk a görög 'toxon'-ból származik, amely az íj görög megfelelője). A nyílmérgek mindenhol elterjedtek, az Amazonasban élő yanomami indiánok előszeretettel alkalmaztak ilyen fegyvereket, ahogy több más latin-amerikai bennszülött törzs is. Az afrikai népek a sztrichnincserjékből vonták ki a halált okozó anyagot, míg az Ázsia északi részén megtelepedett törzsek sisakvirággal bekent fegyverekkel indultak a medve-és kőszálikecske-vadászatra.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2015
- Amikor a „kis munka” 33 hónapot jelentett - ondi kényszermunkások a Szovjetunióban
- Megaláztatás Szibériában - magyar nők a Gulágon
- Magyar sorsok a Gulágon: megjelent a Múlt-kor őszi száma
- Ondi kényszermunkások a Szovjetunióban
- A támogatott, a tűrt és a tiltakozó Lengyel József
- Rudolf, a trónörökös halála
- A csalogány és a csalogányvadászok
- Marie Curie és a „rádiumlányok”
- Kivégzésük előtt mondták
- Egy legenda szerint a mai napig segíti a diákokat Lorántffy Zsuzsanna 19:05
- Szeretett zenélni, de a fizika húrjain Einstein szebben játszott, mint a hegedűjén 17:05
- A Borisz Godunovot állítja színpadra a Magyar Állami Operaház 16:05
- Országszerte számos programmal készül régizenei évadában a Haydneum 14:20
- A Budapest arculatát is meghatározó norvég építészre emlékeztek 11:20
- Orvosnak tanult, de az írói pályán vitte sikerre Németh László 09:50
- Nehezen birkóztak meg a hatóságok San Francisco egyik legnagyobb természeti katasztrófájával 09:05
- Kiátkozás és birodalmi átok: Luthert semmi sem tántorította el reformszándékaitól tegnap