2021. ősz: A Kádár-korszak kétarcúsága
ITT támogathatsz bennünket

Memento mori, avagy a középkori családok harca a mindennapok túléléséért

2021. június 21. 14:39 Múlt-kor

A középkorról alkotott nézeteinket a mai napig a sztereotípiák határozzák meg: nincs ez másként a családok esetében sem. Végtelen számú gyermek, magas gyermekhalálozási arány, illetve a szülő és gyermek közötti érzelmi kapcsolat szinte teljes hiánya. Habár ezek az állítások részben megcáfolhatóak, gondtalannak így sem nevezhetjük a középkori emberek gyermekkorát és családi életét.

id. Pieter Bruegel: Gyermekjátékok, 1560
Idealisztikus ábrázolás a korántsem gondtalan gyermekkorról a középkorban (id. Pieter Bruegel: Gyermekjátékok, 1560)

A forrásokból más kép rajzolódik ki

A középkorral foglalkozó történészek évek óta igyekeznek cáfolni a közismert, de forrásokkal nem megalapozott állításokat. A legfontosabb felismerés, hogy a családok nem voltak annyira népesek, mint korábban hittük. Ennek ellenére a gyermekük elvesztése miatt érzett gyász nem tette a szülőket érzéketlenné, ugyanúgy kialakulhattak szoros családi kötelékek, mint napjainkban.

Az egyik legfontosabb forrásanyagnak David Herlihy és Christiane Klapisch-Zuber 1980-as években készült kutatásai számítanak, akik a toszkán városok – például Firenze – XIV. és XV. századi pénzügyi viszonyait elemezték. Ezek a kimutatások, valamint az úgynevezett „ricordanze”, azaz a családtörténeti források segítettek a helyi viszonyok – születések, keresztelések, házasságok, halálozások – adatainak összegyűjtésében és esetenként értelmezésében is.

A korszak jelentős forrásai még az adóösszeírások és nyilvántartások, de ezeknek családtörténeti vizsgálata nehézkes, ugyanis a kisgyermekekről nem szerepelnek adatok. A végrendeletek segíthetik az örökösödés útvesztőinek megértését, de csak rögzített pillanatképet mutatnak, a tendenciák és a családtörténeti folyamatok nem ragadhatóak meg rajtuk keresztül.

Az eredmények is gyakran pontatlanok, mert az „átlag” gyakran torz képet mutat. Az alábbi példa ezt jól szemlélteti: ha a birtokos családokban mindenütt hat gyermek született, míg a városi nincstelenek esetében egy, akkor az átlagra a továbbiakban nem támaszkodhat a kutató.

A termékenységi ráta és a gyermekhalandóság két kulcsfaktor a családok méretének megállapításában. A rendelkezésre álló adatok alapján átlagosan 30-50% közé tehető a gyermekhalandóság, de ez nagyban függött az adott család anyagi helyzetétől. A javakhoz való hozzáférés a termékenységen túl a várható élettartamot is jelentősen befolyásolta.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. ősz: A Kádár-korszak kétarcúsága
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
A halál diadala – ismeretlen szerző ábrázolása (1446)A városokban pusztított igazán a pestis (Nápoly)Egy gazdag középkori család Luc-Olivier Merson festményén
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár