Memento mori, avagy a középkori családok harca a mindennapok túléléséért
2021. június 21. 14:39 Múlt-kor
A középkorról alkotott nézeteinket a mai napig a sztereotípiák határozzák meg: nincs ez másként a családok esetében sem. Végtelen számú gyermek, magas gyermekhalálozási arány, illetve a szülő és gyermek közötti érzelmi kapcsolat szinte teljes hiánya. Habár ezek az állítások részben megcáfolhatóak, gondtalannak így sem nevezhetjük a középkori emberek gyermekkorát és családi életét.
Idealisztikus ábrázolás a korántsem gondtalan gyermekkorról a középkorban (id. Pieter Bruegel: Gyermekjátékok, 1560)
Korábban
A forrásokból más kép rajzolódik ki
A középkorral foglalkozó történészek évek óta igyekeznek cáfolni a közismert, de forrásokkal nem megalapozott állításokat. A legfontosabb felismerés, hogy a családok nem voltak annyira népesek, mint korábban hittük. Ennek ellenére a gyermekük elvesztése miatt érzett gyász nem tette a szülőket érzéketlenné, ugyanúgy kialakulhattak szoros családi kötelékek, mint napjainkban.
Az egyik legfontosabb forrásanyagnak David Herlihy és Christiane Klapisch-Zuber 1980-as években készült kutatásai számítanak, akik a toszkán városok – például Firenze – XIV. és XV. századi pénzügyi viszonyait elemezték. Ezek a kimutatások, valamint az úgynevezett „ricordanze”, azaz a családtörténeti források segítettek a helyi viszonyok – születések, keresztelések, házasságok, halálozások – adatainak összegyűjtésében és esetenként értelmezésében is.
A korszak jelentős forrásai még az adóösszeírások és nyilvántartások, de ezeknek családtörténeti vizsgálata nehézkes, ugyanis a kisgyermekekről nem szerepelnek adatok. A végrendeletek segíthetik az örökösödés útvesztőinek megértését, de csak rögzített pillanatképet mutatnak, a tendenciák és a családtörténeti folyamatok nem ragadhatóak meg rajtuk keresztül.
Egy gazdag középkori család Luc-Olivier Merson festményén
Az eredmények is gyakran pontatlanok, mert az „átlag” gyakran torz képet mutat. Az alábbi példa ezt jól szemlélteti: ha a birtokos családokban mindenütt hat gyermek született, míg a városi nincstelenek esetében egy, akkor az átlagra a továbbiakban nem támaszkodhat a kutató.
A termékenységi ráta és a gyermekhalandóság két kulcsfaktor a családok méretének megállapításában. A rendelkezésre álló adatok alapján átlagosan 30-50% közé tehető a gyermekhalandóság, de ez nagyban függött az adott család anyagi helyzetétől. A javakhoz való hozzáférés a termékenységen túl a várható élettartamot is jelentősen befolyásolta.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Az újjáépítés mellett a „bűnös” kisebbségek teljes jogfosztásáról rendelkeztek Beneš dekrétumai 15:47
- Magyarország „cserkész-lázban” égett, a tengerentúlra is eljutottak az 1933-as gödöllői dzsembori hírei 14:34
- Bár még nem háziasították, már 40 000 éve egymástól szerezhette élelmét az ember és a kutya 13:51
- Több ezer éves, szénné égett olajfát próbálnak megmenteni Szardínián 12:49
- Konzerválják Schliemann Trója feltárásával kapcsolatos kéziratait 11:50
- Tragikus bronzkori ikerszülésről mesél magyar és olasz kutatók közös tanulmánya 10:50
- Lehetséges, hogy ma is a Hold körül kering az Apollo–11 felszállóegysége 10:26
- A muszlim és keresztény hatalmak közt lavírozva szedték áldozataikat a hírhedt asszaszinok tegnap
