Memento mori, avagy a középkori családok harca a mindennapok túléléséért
2021. június 21. 14:39 Múlt-kor
A középkorról alkotott nézeteinket a mai napig a sztereotípiák határozzák meg: nincs ez másként a családok esetében sem. Végtelen számú gyermek, magas gyermekhalálozási arány, illetve a szülő és gyermek közötti érzelmi kapcsolat szinte teljes hiánya. Habár ezek az állítások részben megcáfolhatóak, gondtalannak így sem nevezhetjük a középkori emberek gyermekkorát és családi életét.
Korábban
A forrásokból más kép rajzolódik ki
A középkorral foglalkozó történészek évek óta igyekeznek cáfolni a közismert, de forrásokkal nem megalapozott állításokat. A legfontosabb felismerés, hogy a családok nem voltak annyira népesek, mint korábban hittük. Ennek ellenére a gyermekük elvesztése miatt érzett gyász nem tette a szülőket érzéketlenné, ugyanúgy kialakulhattak szoros családi kötelékek, mint napjainkban.
Az egyik legfontosabb forrásanyagnak David Herlihy és Christiane Klapisch-Zuber 1980-as években készült kutatásai számítanak, akik a toszkán városok – például Firenze – XIV. és XV. századi pénzügyi viszonyait elemezték. Ezek a kimutatások, valamint az úgynevezett „ricordanze”, azaz a családtörténeti források segítettek a helyi viszonyok – születések, keresztelések, házasságok, halálozások – adatainak összegyűjtésében és esetenként értelmezésében is.
A korszak jelentős forrásai még az adóösszeírások és nyilvántartások, de ezeknek családtörténeti vizsgálata nehézkes, ugyanis a kisgyermekekről nem szerepelnek adatok. A végrendeletek segíthetik az örökösödés útvesztőinek megértését, de csak rögzített pillanatképet mutatnak, a tendenciák és a családtörténeti folyamatok nem ragadhatóak meg rajtuk keresztül.
Az eredmények is gyakran pontatlanok, mert az „átlag” gyakran torz képet mutat. Az alábbi példa ezt jól szemlélteti: ha a birtokos családokban mindenütt hat gyermek született, míg a városi nincstelenek esetében egy, akkor az átlagra a továbbiakban nem támaszkodhat a kutató.
A termékenységi ráta és a gyermekhalandóság két kulcsfaktor a családok méretének megállapításában. A rendelkezésre álló adatok alapján átlagosan 30-50% közé tehető a gyermekhalandóság, de ez nagyban függött az adott család anyagi helyzetétől. A javakhoz való hozzáférés a termékenységen túl a várható élettartamot is jelentősen befolyásolta.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
3. Az ipari forradalom
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Ausztál kőművesekre, sztrájkok áldozataira és Szent Józsefre emlékezünk május 1-jén
- A bálnavadászat brutális gyakorlata olajozta be az ipari forradalom fogaskerekeit
- Az ipari forradalom szennyezésének legkorábbi nyomait mutatták ki a Himalája gleccserében
- A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
- Száz évre romba dőlt a kínai gazdaság, miután a britek megszerezték a tea titkát
- Egy chicagói sztrájk halálos áldozatainak emléknapja volt eredetileg május 1.
- Gőzerővel indította el az ipari forradalmat James Watt találmánya
- Meglepő vége lett a ló és a gőzmozdony versenyének 1830-ban
- Mi volt az angol ludditák igazi célja a géprombolással?
- Taktikus lépés vagy árulás volt Churchill támadása a francia flotta ellen? tegnap
- Bismarck jóslata bevált, vérrel és vassal döntöttek az egységes Németország jövőjéről tegnap
- Mi köze az Eiffel-toronynak és Jules Verne regényeinek a Citroënhez? tegnap
- Évezredes rejtélyeket őriznek a szkíták titokzatos sírhalmai tegnap
- Műholdfelvételek fedhetik fel Kékfogú Haraldr sírhelyét 2022.07.02.
- „Az ember nem arra született, hogy legyőzzék” – az elveszett nemzedék krónikása, Ernest Hemingway 2022.07.02.
- Mindmáig az összeesküvés-elméletek és az UFO-őrület melegágya a roswelli incidens 2022.07.02.
- A csata, ahol centiméterekben mérték a veszteséget: a somme-i vérfürdő 2022.07.01.
