Megszöktette magát a zárdából a később boldoggá avatott Árpád-házi hercegnő, hogy hozzámenjen egy lovaghoz

„Üdvözöllek dicső lovag, szép a ruhád, szép a lovad”

Záviš von Falkenstein 1288-ban érkezett a magyar királyi udvarba. A korabeli források alapján a cseh nagyúr megfelelt a középkori férfiideálnak, nemcsak vagyonos embernek mondhatta magát, de híres volt testi erejéről és a költészetben való jártasságáról is. A cseh politikából alaposan kivette a részét, azok közé tartozott, akik II. Ottokár cseh király (1253–1278) ellenében Habsburg Rudolfot támogatták.

Miután az 1278-as morvamezei csatában Ottokár elesett, Záviš komoly befolyásra tett szert. Ezt annak is köszönhette, hogy viszonyt kezdett Kunigundával, II. Ottokár feleségével és IV. Béla unokájával, majd elvette feleségül. Kunigunda nem sokáig élvezhette a házaséletet, mert elhunyt, Záviš növekvő befolyását viszont a csehek nagy része, II. Vencel cseh király (1278–1305), valamint a felesége, Habsburg Judit (Rudolf lánya) is szívesen visszaszorította volna.

Záviš vélhetően azért is érkezett a magyar királyi udvarba, hogy szövetségeseket találjon, ennek megpecsételésére pedig kiválóan alkalmas lett volna egy házasság. Kun Lászlónak tetszett az ötlet, ezért 1288 tavaszán, egy éjjel csapatot vezetett a margitszigeti kolostor ellen, feltörték az épület ajtóit, és Erzsébetet elragadták a kolostorból.

Hogy mindez nem lehetett Erzsébet szándékaival ellentétes, arról Lodomér esztergomi érseknek egy 1288. május 8-ról keltezett levele árulkodik, amelyben felháborodott hangon ecseteli azt, hogy az ötlet nem a király fejéből, hanem a nővéréből pattant ki, aki kéjvágytól vezetve vette rá az öccsét, hogy szöktesse meg őt a kolostorból. Ráadásul az esküvőt a szöktetés után néhány nappal, május 4-én ülték meg. Egyházjogi szempontból Závišnak és Erzsébetnek nem lehetett volna összeházasodnia, mivel a cseh nagyúr Erzsébet egyik rokonával korábban már házasságban élt, a felmentést azonban ilyen előzmények után aligha kapták volna meg.

Erzsébet befolyása nemcsak ebben az ügyben terjedt ki a királyra. Kun Lászlónak és feleségének, Anjou Izabellának (aki Magyarországon felvette az Erzsébet nevet) a viszonya ugyanis végletesen megromlott, és csak az egyház ismételt közbenjárásaira volt hajlandó a király a szeretőit az udvarból száműzni, a királynét pedig rangjához méltó módon maga mellé venni. Erzsébet azonban támogatta az öccse lépéseit a királynéval szemben, hiszen amikor László a margitszigeti kolostorba száműzte a feleségét, a nővére őrizte őt a király nevében.

1. Megveregette Szent Margit vállát
2. Hívogató Szerbia
3. „Üdvözöllek dicső lovag, szép a ruhád, szép a lovad”
4. Egy kalandos életút homályba vesző vége

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­nyár
Múlt-kor magazin 2020

• Agyagból készült a legősibb és legnagyobb maja építmény
• Főszerkesztői köszöntő
• Az erotika stílusa: Josephine Baker
• A kis magyar–osztrák háború és következményei
• Beilleszkedési kényszerpályán a délvidéki magyarság
• Erdélyi életstratégiák Trianon után
• A kárpátaljai magyarság megszállás alatt
• A felvidéki vármegyék és Csehszlovákia létrejötte
• Erdélyi fatányéros orosz jazzel