Mégsem voltak mindig olyan komolyak a viktoriánus korban
2016. január 4. 12:04
A humoráról jól ismert, az életét a viktoriánus korban leélő Mark Twain (1835-1910) egy alkalommal ezt mondta: „A fotográfia az egyik legfontosabb kordokumentum, és semmi se lenne kellemetlenebb annál, mint hogy az utókor bugyután mosolygó emberként emlékezzen rám.” Ha a régi korok (nem csupán a viktoriánus évtizedek, hanem még a 20. század első felének) fényképeit nézegetjük, egyből feltűnhet nekünk, hogy alig mosolyognak rajtuk az emberek. Vajon miért?
Korábban
Ennek okaként sokan azt tartják, hogy egyrészt a korabeli szájhigiénia miatt keveseknek volt kedvük kivillantani szuvasodó sárga fogaikat, másrészt a hosszú expozíciós idő miatt egyszerűbb volt, ha nem arcukra fagyott mosollyal várták a kép elkészítését jelző fényt. E két – könnyen megcáfolható – érv mellett a legfontosabb okot a fent olvasható idézet foglalta össze. Mai világunkban, amikor naponta több millió fénykép születik, és semmibe sem kerül lefotózni magunkat egy tükörben, nehéz elképzelnünk, hogy régen a fénykép valóban érték volt. Nem csupán a magas költségei miatt, hanem azért is, mert igen kevés készült belőlük.
A viktoriánus kor borsos árú portréfotóinak szereplői a festményeken látható alakokhoz hasonlóan komoly arcot vágtak, ugyanis a korabeli felfogás szerint a művészeti alkotásokon főként a részegek és a züllöttek mosolyognak. Ebbe a körbe pedig értelemszerűen nem akartak bekerülni. Ennek ellenére szerencsére lehet találni néhány olyan fotót, amely a Viktória angol királynő nevével fémjelzett korban készült – amikor a bigottság, a szigorú etikett, a rend, a kifogástalan öltözet és a jólneveltség mindennél előbbre valónak számított – amelynek szereplői a vidám arcukat mutatták a kamera felé. Volt, aki grimaszt vágott, voltak, akik férfi létükre női ruhákban és kirúzsozva álltak a masina elé, egy asszony méretes dekoltázsán tárolta a teás csészéket, de egy alkalommal magáról Viktória királynőről is készült egy mosolygós kép.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- 11:20
- Híresebbé tette a halála, mint a politikája Teleki Lászlót 09:50
- Visszautasította a BBC főigazgatói posztját a filmezés miatt David Attenborough 09:05
- Csak késve követte amerikai hadüzenet a Lusitania elsüllyesztését tegnap
- Kevés örömet lelt a pesti társasági életben Berzsenyi Dániel tegnap
- Imre király egyedül fogta el lázadó öccsét tegnap
- Nem nyerte el a korabeli kritikusok tetszését Beethoven IX. szimfóniája tegnap
- Eredetileg veszélyesnek tartották a Nagy-Britanniát és Franciaországot összekötő alagutat 2024.05.06.