Mégis Rembrandt festhette a korábban hamisítványnak elkönyvelt szakállas portrét
2020. szeptember 1. 11:57 MTI
Rembrandt műterméből származik, és valószínűleg maga a mester festette azt a kisméretű, szakállas férfiportrét, amelyet korábban hamisítványnak tartottak és egy oxfordi múzeum raktárába száműztek.
Korábban
A The Guardian vasárnapi beszámolója szerint az oxfordi Ashmolean Múzeum a héten állítja ki az 1630 körül készült Szakállas férfiportré című festményt.
A szomorú, idős férfit ábrázoló portréról 1981-ben állapították meg a Rembrandt-műveket hitelesítő szakértők, hogy nem a művész festette.
An Van Camp, az Ashmolean észak-európai művészeti kurátora felidézte, hogy a kérdésben döntő Rembrandt Research Project szakértői úgy vélték, feltehetően egy Rembrandt stílusát másoló festőtől származik a kép, és még csak nem is Rembrandt életében készült, hanem valamikor a 17. század végén.
Az ítéletet követően a múzeum raktárába került a festmény. Van Camp azonban, aki 2015 óta dolgozik a múzeumban, felfigyelt a műre, "amit mindenki hamisítványnak könyvelt el, és amiről senki sem akart beszélni". Nem hagyta nyugodni a gondolat, hogy mégsem hamisítvány a portré.
"Rembrandt éppen így dolgozott. Ilyen kis fejtanulmányokat festett elkeseredett, melankolikus, elgondolkodó tekintetű idős emberekről. Tipikusan az, amit 1630 táján Leidenben csinált" - hangsúlyozta.
Peter Klein, a világ egyik vezető dendrokronológusa elemezte a festmény fatábláját, és megállapította, hogy az abból a fából származott, amire Rembrandt 1630-ban a Sziklához láncolt Androméda című képét festette.
Klein elmondta, hogy a fatábla egy tölgyfából készült, amit 1618 és 1628 között vágtak ki a Baltikumban.
Van Camp leszögezte, hogy a kutatások szerint a fatábla, amire a szakállas férfi portréja készült, Rembrandt műterméből származik. További kutatásokkal pedig azt is szeretnék bizonyítani, hogy maga a mester festette a képet.
Az Ashmolean múzeum Ifjú Rembrandt című kiállítása augusztus 10-én nyílt ki ismét a pandémia miatti szünet után. A járvány miatt halasztódott a kisméretű portré bemutatása, ami végül szerdától tekinthető meg a tárlaton.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
20. Az 1956-os forradalom Magyarországon
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A mesterek győzték le a tanítványokat a melbourne-i medencében 1956-ban
- Az elsöprő túlerővel szemben sem adták fel a harcot a magyar felkelők 1956-ban
- Kegyetlen megtorlás követte a reményekkel teli forradalmat
- Eredetileg orvosnak tanult Maléter Pál, az 1956-os forradalom honvédelmi minisztere
- A náci hadigépezet megtörése után az 56-os forradalom leverése is Zsukov marsallra várt
- Így működött a kádári megtorló gépezet
- A „megbundázott” házassági nyereményjáték győzteseinek így sem volt könnyű dolguk 1932-ben 16:39
- Több mint fél évszázada eltűnt festmény került elő egy New York-i lakásból 14:01
- Kezdetben nem látott benne fantáziát a gyártó, mégis meghódította a világot a Monopoly 13:43
- A trianoni béke tárgyi lenyomatát őrző gyűjteményt tett közzé a Néprajzi Múzeum 12:55
- Csaknem 16 millió forintot fizetett egy Beatles-rajongó az Abbey Road utcanévtáblájáért 12:07
- Ókeresztény katakombákat hoznak helyre és nyitnak meg Rómában 11:01
- Különleges tehetsége ellenére hátráltatta a sztálini rendszer az „orosz Szapphót” 10:27
- „Angol fajelmélet” terjesztésével vádolta meg Sztálin Churchillt fultoni beszéde után 09:17
