Mégis Rembrandt festhette a korábban hamisítványnak elkönyvelt szakállas portrét
2020. szeptember 1. 11:57 MTI
Rembrandt műterméből származik, és valószínűleg maga a mester festette azt a kisméretű, szakállas férfiportrét, amelyet korábban hamisítványnak tartottak és egy oxfordi múzeum raktárába száműztek.
Korábban
A The Guardian vasárnapi beszámolója szerint az oxfordi Ashmolean Múzeum a héten állítja ki az 1630 körül készült Szakállas férfiportré című festményt.
A szomorú, idős férfit ábrázoló portréról 1981-ben állapították meg a Rembrandt-műveket hitelesítő szakértők, hogy nem a művész festette.
An Van Camp, az Ashmolean észak-európai művészeti kurátora felidézte, hogy a kérdésben döntő Rembrandt Research Project szakértői úgy vélték, feltehetően egy Rembrandt stílusát másoló festőtől származik a kép, és még csak nem is Rembrandt életében készült, hanem valamikor a 17. század végén.
Az ítéletet követően a múzeum raktárába került a festmény. Van Camp azonban, aki 2015 óta dolgozik a múzeumban, felfigyelt a műre, "amit mindenki hamisítványnak könyvelt el, és amiről senki sem akart beszélni". Nem hagyta nyugodni a gondolat, hogy mégsem hamisítvány a portré.
"Rembrandt éppen így dolgozott. Ilyen kis fejtanulmányokat festett elkeseredett, melankolikus, elgondolkodó tekintetű idős emberekről. Tipikusan az, amit 1630 táján Leidenben csinált" - hangsúlyozta.
Peter Klein, a világ egyik vezető dendrokronológusa elemezte a festmény fatábláját, és megállapította, hogy az abból a fából származott, amire Rembrandt 1630-ban a Sziklához láncolt Androméda című képét festette.
Klein elmondta, hogy a fatábla egy tölgyfából készült, amit 1618 és 1628 között vágtak ki a Baltikumban.
Van Camp leszögezte, hogy a kutatások szerint a fatábla, amire a szakállas férfi portréja készült, Rembrandt műterméből származik. További kutatásokkal pedig azt is szeretnék bizonyítani, hogy maga a mester festette a képet.
Az Ashmolean múzeum Ifjú Rembrandt című kiállítása augusztus 10-én nyílt ki ismét a pandémia miatti szünet után. A járvány miatt halasztódott a kisméretű portré bemutatása, ami végül szerdától tekinthető meg a tárlaton.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- Bátyja nyomdokaiba lépett, mégis külön utat járt be Sinkó László tegnap
- A dzsungelben veszett nyoma az El Doradót kereső Fawcettnek tegnap
- Varrógép hajtotta az első elektromos szakállcsiszolót tegnap
- Március 18-án teremtette Isten a világot a középkori emberek szerint tegnap
- Különleges vígjáték bemutatójára készül a Békéscsabai Jókai Színház tegnap
- 10 tény a gyógyító királyokról tegnap
- Bátran harcolt hazája szabadságáért Rómer Flóris, a magyar régészet úttörője tegnap
- Prédikálás miatt jelentette fel Husz Jánost az érsek 2024.03.17.