Még a perzsák sem találtak rá a szidóni templom titkos szobájára

A felfedezést nem feltárás előzte meg, a területen a lelőhely melletti Nemzeti Múzeum alapjait lefektető munkások dolgoztak. Tíz évvel ezelőtt a szakemberek rábukkantak egy „Szentek szentjének” nevezett földalatti szobára, amely i. e. 1300-ból való, s a kutatók szerint az ősi istenek imádásának helyszíne volt. A most felfedezett titkos terem közvetlenül e szoba mellett található.

A régészek vezetője, Claude Serhal Doumit szerint a felfedezés igen jelentős, a termet pedig olyan jól elrejtették a kíváncsi szemek elől, hogy még a későbbi korok építői sem vették észre, így a tetejére építkeztek. „A perzsa időszak építkezései gyakorlatilag hermetikusan lezárták a monumentális szobát, amelyben érintetlen, többek között helyben előállított, valamint Ciprusról és Mükénéből importált kerámiákat találtunk” - olvasható a kutatócsoport közleményében.

A most feltárt, hatalmas kövekből épült szoba hét és fél méterrel az utcaszint alatt található, belmagassága pedig négy és fél méter. „Faanyagokat, fazekas termékeket, valamint rituális ünnepségek lakomái során használt edényeket találtunk a teremben” - mondta Doumit a The Daily Starnak.

A titkos szobában talált egyik edény

A British Museum régészei már 17. éve kutatnak a libanoni Régészeti Főigazgatóság jóváhagyásával Libanon déli részein. Tavaly májusban például egy ritka, föníciai papot ábrázoló szoborra bukkantak a helyszínen, amely a szakértők szerint az utóbbi évtizedek legjelentősebb felfedezése lehet a közel-keleti országban.

Libanon déli része a világ legrégebbi folyamatosan lakott térsége, ahol az első települések az i. e. 4. évezredben létesültek. Szidón gazdagsága a tengeri közvetítő kereskedelemből, a libanoni cédrusból, a halászatból, a bíborfesték- és üveggyártásból, illetve fémművességből eredt. Fönícia más városaihoz hasonlóan Szidón az i. e. 2. évezredtől egyiptomi befolyás alatt állt, majd Kánaán vezető kikötővárosa lett.

A település i. e. 738-ban került asszír fennhatóság alá. Később babiloni, perzsa, görög, majd római uralom következett. A Biblia szerint Krisztus, illetve Pál apostol is járt Szidónban. A várost 501-ben földrengés döntötte romba, 637-ben az arabok foglalták el, később az Oszmán Birodalom része volt.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

18. IV. Béla uralkodása és a tatárjárás
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Élete utolsó évtizedét a fiával való háborúskodással töltötte IV. Béla király
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Kétnapi járóföldre mindent holttestek borítottak a muhi csata után
• A legenda szerint Árpád-házi Szent Kinga imádsága mentette meg Lengyelországot a tatárdúlástól
• Mégsem az extrém időjárás kergethette ki a tatárokat a Kárpát-medencéből
• Batu kán és a szláv favágók