2021. tél: Mesélő naplók
ITT támogathatsz bennünket

Még a király kinevezését is visszautasította, a zenének szentelte életét Giuseppe Verdi

2021. október 10. 13:31 MTI

208 éve, 1813. október 10-én született Giuseppe Verdi, a romantikus opera nagymestere. A zenetörténet egyik legnagyobb operakomponistája a szenvedélyektől fűtött olasz léleknek megfelelő formát az áradó dallamokban találta meg, a bemutatót követően áriáit még a velencei gondolások és a nápolyi utcazenészek is énekelték.

Giuseppe Verdi
Giuseppe Verdi nem mindennapi öltözetben – orosz látogatásán fagyos körülményekre kellett készülnie (1861-1862)

Verdi a legenda szerint hatévesen, ministrálás közben a templomban hallott először orgonaszót, és ez annyira lenyűgözte, hogy azonnal elhatározta: zenével fog foglalkozni.

A milánói konzervatórium felvételi vizsgáján megbukott (az intézmény ma büszkén viseli Verdi nevét), ő mégis a városba költözött, és a Scala korrepetitorától vett órákat. Huszonhárom évesen megnősült, majd a szülőfalujához közeli Busseto zenekarának vezetője lett.

Első művét, az Obertót 1839-ben mutatta be a Scala, és a kedvező fogadtatás nyomán újabb megbízást kapott. A pünkösdi királyság című vígopera azonban – amelynek komponálása közben elvesztette feleségét és két gyermekét is – megbukott.

Verdi élete mélypontra jutott. A Scala igazgatójának bíztatására mégis újra munkához látott, így született 1842-ben a Nabucco. Műve hatalmas siker lett, a babiloni fogságban szenvedő zsidók történetét az olasz közvélemény az Ausztria elleni szabadságharc jelképének tekintette.

Ezt követően A lombardok és az Ernani című művei az olasz egységért küzdő mozgalom jelképévé tették, még neve is politikai jelszó lett, a Viva V.E.R.D.I.-t a hazafiak így olvasták: Viva V(ittorio) E(manuele) R(e) D'I(talia) – Éljen Viktor Emánuel, Olaszország királya.

Második alkotói korszakában, az 1850-es évektől olyan remekműveket írt, mint a Rigoletto (Victor Hugo drámája nyomán), A trubadúr, a Traviata (ifjabb Alexandre Dumas A kaméliás hölgy című műve alapján), Az álarcosbál, a Simon Boccanegra, a Schiller drámája ihlette Don Carlos és az Aida.

Verdi népszerűségére jellemző, hogy a század közepén Párizsban az operaházi évad nagyobb részét az ő művei tették ki.

A komponista a legenda szerint a Rigoletto legnagyobb „slágerét”, Az asszony ingatag című áriát csak az utolsó pillanatban adta oda az énekesnek, akinek azt még fütyülnie sem volt szabad nyilvános helyen – Verdi attól tartott, hogy a dallamot megjegyeznék az emberek, és ő plágiumba keveredne.

Az Aida az egyiptomi alkirály felkérésére, de a tévhittel szemben nem a Szuezi-csatorna megnyitójára készült. A munkát először visszautasította, de amikor „megfenyegették”, hogy helyette Wagnert vagy Gounod-t kérik fel, igent mondott.

Verdi a párizsi opera megrendelésére komponálta A szicíliai vecsernyét, a szentpétervári Mariinszkij Színháznak A végzet hatalmát.

Az Aida után tizenöt évig nem írt újabb operát, ebből az időszakból kiemelkedő műve az író Alessandro Manzoni halálára született Rekviem.

Már a hetvenes éveiben járt, amikor megírta az Otellót, majd nyolcvanévesen, szintén Shakespeare nyomán a Falstaffot – érdekesség, hogy ez volt második vígoperája, amely fél évszázaddal az első után született.

Verdi aktív közéleti tevékenységet is folytatott, képviselő, majd 1875-től szenátor volt, jövedelméből az elesetteket támogatta és kórházakat alapított.

Egyre-másra kapta a legnagyobb elismeréseket, de a kitüntetések nem érdekelték – amikor a király márkivá akarta kinevezni, ezt azzal utasította vissza, hogy ő egy „egyszerű paraszt”.

Művei előadásáról igen határozott nézetei voltak, megesett, hogy kisebb könyvnyi terjedelemben foglalta össze a legapróbb részletekre vonatkozó instrukcióit a rendező és az énekesek számára.

A zenetörténet egyik legnagyobb operakomponistája a szenvedélyektől fűtött olasz léleknek megfelelő formát az áradó dallamokban találta meg, a bemutatót követően áriáit még a velencei gondolások és a nápolyi utcazenészek is énekelték.

Egy anekdota szerint, amikor Verdi nyaralását a naphosszat az ő operarészleteit visszhangzó utcai verklik zavarták meg, arra a szezonra az összes verklit kibérelte és eldugta egy szobába. Muzsikáját szívesen használják filmekben is, egyebek között a Micsoda nő! című vígjátékban is a Traviata dallamai csendültek fel.

Verdi 1901. január 27-én halt meg, a gyász miatt azon a napon a milánói boltok többsége zárva tartott, és egy rövid időre a közlekedés is megbénult.

Végrendeletében vagyona nagy részét kórházakra, szociális intézményekre hagyta. Ő alapította a világon az első menhelyet idős zenészek számára, egész életművéből ezt tartotta a legmaradandóbb alkotásnak.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. tél: Mesélő naplók
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Az új politikai jelszó: Viva V(ittorio) E(manuele) R(e) D'I(talia), azaz Éljen Viktor Emánuel, Olaszország királyaCsaládi és baráti körben (a kép közepén az idős Verdi), 1900 (Kép forrása: Wikipédia/ Archivio Storico Ricordi/ CC BY-SA 4.0)Giovanni Boldini 1886-os portréja a zeneszerzőről

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár