Már az őt püspökké kinevező pápa is megjegyezte, hogy Richelieu-ből „nagy gazember” lesz
2021. március 31. 12:54 Múlt-kor
Korábban
A kegyetlen mecénás
A két tábor közötti konfliktus csúcspontját 1630. november 10-én, (más források szerint november 11-én), a „rászedettek napján” történtek jelentették. Amikor már úgy tűnt, hogy a nagy jelenetet rendező Medici Mária meg tudja győzni az uralkodót, hogy távolítsa el a bíborost a környezetéből, XIII. Lajos váratlanul mégis meggondolta magát. Richelieu elérte, hogy a király saját anyját helyezze házi őrizetbe, aki végül kénytelen volt németalföldi emigrációba vonulni. Marillacot letartóztatták. 1632-ben, a börtönben halt meg.
Nem ez volt azonban az első erőszakos eltávolítására szervezett akció. Már nem sokkal miniszteri kinevezése után, 1626-ben leleplezte Chalais grófja, Henri de Talleyrand-Périgord szervezkedését, akit azon nyomban ki is végeztetett. 1632-ben leverte a XIII. Lajos öccse, a folyamatosan a trónra ácsingózó orléans-i herceg, Gaston támogatásával, Montmorency hercegének vezetésével zajló lázadást. A herceget Chalais grófjához hasonlóan lefejezték.
Bár a bíborosnak ezután is számos összeesküvéssel kellett szembenéznie, mindvégig kézben tartotta az eseményeket. Ebben nagy segítségére volt az általa létrehozott, külföldi országokra is kiterjedő kémhálózata. Sokan a modern titkosszolgálatok előképének megteremtőjét látják a bíborosban.
Pozíciójának megerősödésében emellett nagy szerepet játszott, hogy polgári származású hivatalnokokból álló kliensrendszert épített ki. Híveinek pénzt, befolyást és jobbnál jobb állásokat kínált, cserébe „mindössze” feltétlen hűséget várt el tőlük. A király kegyéből felemelkedő hivatalnokréteg hatékony ellensúlyt képezett a főnemesekkel szemben.
Richelieu azonban nem csak az abszolút királyi hatalom megteremtésén fáradozott. A bíboros bő kézzel támogatta a művészeteket és a tudományokat. Aktív szerepet játszott a Sorbonne egyetem fejlesztésében, 1635-ben pedig a francia nyelv ápolásának céljából megalapította a Francia Akadémiát.
Intézkedéseivel segítette a külkereskedelem fellendülését, és nagy szerepe volt abban, hogy XIII. Lajos uralkodása idején több ezer telepes költözött át a Karib-szigetekre és Új-Franciaországba. 1627-től az uralkodó Richelieu javaslatára kihirdetett rendeletével a katolikus hitre áttérő indiánokat is franciának tekintették.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
- A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
- Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
- Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
- Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
- 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
- Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
- Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
- Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak 17:05
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek 14:20
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása 11:20
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata 09:50
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet 09:05
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap