Már az ókor óta végeznek sikeres koponyaműtéteket
2024. október 9. 14:20 Múlt-kor
Ha manapság az agyműtét szót meghalljuk, akkor bonyolult műszerekkel felszerelt műtőre, drága eljárásra és hosszadalmas beavatkozásra gondolunk. Az agyműtét fogalma összekapcsolódott a modernitással. Bármilyen meglepő azonban, de a letűnt korok emberei is végeztek koponyaműtéteket, noha nem álltak rendelkezésükre olyan eszközök, amelyek manapság már biztonságosabbá teszik a beavatkozást. A koponyára fúrt lyukkal végzett műtétet trepanációnak nevezzük.

Agyműtét egy 14. századi angol miniatúrán
Korábban
Őskori tanúk
Ha felteszik nekünk a kérdést, hogy melyik a legrégibb orvosi beavatkozás, amelyre konkrét bizonyítékunk is akad, akkor meglepő módon a trepanáció lesz a helyes válasz. A legelső olyan koponya, amelyen már megfigyelhetőek a trepanálás nyomai, több ezer évvel ezelőttre keltezhető.
A legelső koponyák, amelyeken megfigyelhetőek az emberkéz alkotta lyukak, a neolitikumban tűntek fel. Bár hajszálpontos időrend nincs, amely alapján meg lehetne megmondani, hogy melyik a legidősebb fennmaradt koponya, amelyen megtalálható a trepanáció, a szudáni Omdurman neolitikus lelőhelyén kiásott darab a legrégebbiek egyike lehet.
Ebből a korszakból ráadásul régészeti értelemben meglepően magas arányban maradtak ránk trepanált koponyák. Létezik olyan lelőhely Franciaországban, ahol az i. e. 6500-ből származó koponyáknak csaknem egyharmadán, körülbelül negyven főn figyelhető meg trepanálás.
Összességében elmondható, hogy bár kontinensenként változó mértékben alkalmazták az eljárást, mégis egyes becslések szerint akár az összes neolit időszakból viszonylagos épségben ránk maradt koponyának akár az öt százalékát is kitehetik a trepanált elhunytak.

Egy 16. században élt középkorú inka nő trepanált koponyája
Mint említettük, nemcsak Európában találnak a régészek koponyaműtétre utaló nyomokat. A prekolumbián indián kultúrákban ugyanúgy találkozni vele, sőt még ábrázolások is maradtak fent a gyarmatosítás utáni időkből. Nemcsak Mezoamerikában, de az Andokban is előfordul.
Az Andokban i. e. 800 és 100 között elterjedt Paracas-kultúra lelőhelyén, az Ica-völgyben fellelt temetkezések között trepanált koponyát is feltártak. Közép-Amerikában még szélesebb körben használták, Guatemalában és a Yucatán-félszigeten 950 és 1400 közé keltezett régészeti feltárásokon előkerült koponyák sora mutatja Oaxaca, Tilantongo és Monte Albán lelőhelyeken. A beavatkozást nemcsak felnőtt férfiakon, hanem nőkön és gyerekeken is elvégezhették. A túlélési arány a becslések szerint 70-80% közé esett.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- 10 érdekesség a kártyajáték múltjáról tegnap
- Tiltott falatok: a sertéshús-tabu vallási és kulturális gyökerei tegnap
- Különleges kelta tőrre bukkantak Lengyelországban tegnap
- Kivétel nélkül mindenkin segített „a szegények püspöke” tegnap
- Olaszok a két világháború közötti Magyarországon tegnap
- 500 év után találták meg az elveszett reneszánsz festményt tegnap
- Történelem és nyelvészet: a gladiátor szó nyomában tegnap
- Több ezer éves temetkezések kerültek napvilágra Franciaországban tegnap